Az ügyeskedő magánzókat leszámítva összesen öt-hat cég foglalkozik a bankok által lefoglalt ingatlanok árverezésével. A terület az utóbbi időben egyre forróbbnak bizonyul, így a piaci szereplők meglehetősen szűkszavúak a jelenlegi trendeket illetően. Kecskés Szabolcs, az Első Magyar Ingatlanbróker Kft. árverési igazgatója elmondta, hét-nyolc pénzintézettel kötöttek keretszerződést, így átlagosan 200 ingatlan forog a rendszerükben 90 napon keresztül. Ez idő alatt kell az értesítéseket, egyeztetéseket, árverési kiírásokat és az árveréseket lebonyolítani, s közben a bank is bármikor visszaveheti az ingatlant, ha jobb megoldást talál a követelés behajtására. Nem az árverés a fő cél - hangsúlyozza Kecskés - hanem a megegyezés, amire Budapesten gyakrabban kerül sor. Előfordul, hogy a 90 nap alatt az adós kiváltja a hitelt, vagy maga adja el a lakását, vidéken azonban sűrűbben kerül kalapács alá a ház vagy lakás. A fillérekért megszerezhető lakásokról született városi legendákat Kecskés Szabolcs is ismeri, de mint mondja, a realitás az, hogy a piaci ár 70-80 százaléka a vételár, a vevőnek pedig számítania kell rá, hogy a birtokbavétellel meg kell várnia a bírósági kilakoltatás néhány hónapos procedúráját. Másfél és 150 millió forint között mindenféle ingatlantípus kalapács alá kerülhet, zömük azonban az 5-15 millió forint közötti kategóriába tartozik.
Orbán Róbert, az Árverezőház Kft. ügyvezető igazgatója úgy véli, mindössze néhány száz, legfeljebb ezer ingatlan jut el idén az árverésig, ebbe azonban nem tartozik bele a faktoring-cégeknek átadott állomány. Mint mondja, a válság előtti piachoz képest az eredeti forgalmi érték mintegy 65 - plusz-mínusz 5 - százaléka az árverési ár. Orbán szerint a bankok számára olcsóbb és gyorsabb az árverés, mint a bírósági végrehajtás.
Becslések sincsenek egyelőre a faktorcégek által megvásárolt követelések mennyiségéről, bár Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára szerint annyira kiszáradt a piac, hogy ma már a faktorcégek sem vesznek át szívesen lakásokat a bankoktól. Hogy mégis mennyi lehet az így piacra kerülő állomány, nem tudni. Ilyen jellegű adatokat a szövetség nem gyűjt, egyéb felméréseik azonban azt mutatják, hogy az idén mintegy hatezer ingatlan jut a bírósági végrehajtási szakaszba (ez sem a magánárverezőkhöz, sem a követeléskezelőkhöz kerülő ingatlanok számát nem tartalmazza).
