Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Több mint 2200 vidéki, zömében kistelepülési önkormányzat mellett több Budapest is él a magánszemélyek tulajdonában álló lakásokat terhelő kommunális adó kivetésének lehetőségével, mindazonáltal az ebből befolyó összeg 2007-ben nem egészen 10 milliárd forinttal gazdagította a költségvetést. A fővárosi kommunális adókat jellemzően a lakás méretétől függően, sávosan határozták meg az önkormányzatok, és ugyan egyre csökkenő mértékben, de mentességet is biztosítanak a megfizetése alól. Akinek mégis fizetnie kell, azt a lakás méretétől függően 3 és 15 ezer forint közötti összeg terheli évente, de például a XXII. kerületben a nyugdíjasok mentesülnek ez alól a kötelezettség alól, ha rajtuk kívül más (nem nyugdíjas) nincs bejelentve a lakásba. A XII. és a II. kerületi helyi adórendelet is többféle címen ad felmentést a kommunális adó megfizetése alól. Tett egy tétova kísérletet az erzsébetvárosi önkormányzat is 2007-ben a bevezetésére, azonban a rendeletet az elfogadása után azonnal vissza is vonták. A kistelepüléseken rendszerint nem használják ki a kommunális adó maximumát, az 5-6 ezer forintos terhet leginkább a szemétszállítási díj kiváltására használják. Mára azonban akad olyan kisebb település, ahol a kommunális adót megtartva vezették be a szemétszállítási díjat.
A területalapon számított építményadót az önkormányzatok csak a vállalkozások tulajdonában álló, illetve a nem lakáscélú ingatlanok után vetik ki. A kommunális adótól visszatáncoló Erzsébetvárosban az üresen álló lakások után is meg kell fizetni a négyzetméterenkénti 1165 forintot évente.
