A dunántúli kereskedelmi és iparkamarák, valamint az önkormányzatok adatai szerint az elmúlt években a hátrányos helyzetű régiókban azért nem valósult meg több száz beruházás, mert az adott térségben nem állt rendelkezésre kellő számú szakképzett munkaerő, és az infrastruktúra sem volt megfelelő. A központi és uniós források felhasználását ma is jelentősen hátráltatja, hogy sem a személyi feltételek, sem az infrastruktúra nem áll rendelkezésre a beruházásokhoz - mondta Koroknay Tamás, a több dél- és nyugat-dunántúli kistérség iparfejlesztésében vezető tanácsadóként közreműködő közgazdász. Az Ormánságban, Dél-Somogyban, de Fejérben, Zalában és még Vas megyében is csak az utóbbi években legalább 35-40 próbálkozás feneklett meg ilyen okok miatt. Legutóbb például egy osztrák tulajdonban lévő, győri központú cég próbált meg letelepedni Somogy és Zala határán, ám kiderült, hogy a víz- és csatornahálózatot csak tízmilliókért lehetne olyan állapotba hozni, ami megfelel az előírásoknak. A támogatások ellenére tovább romló úthálózat is riasztja a befektetőket. Ha a legközelebbi autópályáig 50-60, esetleg 100 kilométert kell keskeny, kátyús utakon döcögni, a cégek szinte kivétel nélkül visszatáncolnak. Pedig a szakember tapasztalatai szerint az érintett helyhatóságok zöme egyre pozitívabban áll hozzá a tervezett beruházásokhoz. Általában jutányos áron biztosítanak területet, sőt szinte mindenütt adókedvezményeket is kínálnak. Az utóbbi hónapokban ráadásul az érdeklődés is jelentősen megcsappant, hiszen a legjobb ajánlatokkal, nagy ívű támogatási programokkal sem lehet mit kezdeni, ha nincs megrendelés - állapította meg Koroknay.
Tóth Zoltán, a közvetett módon autóipari cégeket is kiszolgáló Modul Fém és Vasszerkezet Gyártó Kft. fejlesztési igazgatója szerint a cégnél időről időre felmerül egy olyan, 45-50 dolgozót foglalkoztató telephely létrehozásának ötlete, amely speciális gépeken különböző fém alkatrészeket gyártana. A beruházás megvalósításához a támogatási rendszer is megfelelő. Bár az elmúlt időszakban számos helyen tárgyaltak, olyat nem találtak, ahol kellő számú, valóban szakképzett, a legkorszerűbb berendezéseket is üzemeltetni képes munkaerő állna rendelkezésre - közép- és felső vezetőkről nem is beszélve. Számításaik szerint 35-40 kilométeres körzeten túlról már nem érdemes munkaerőt toborozni, ez sem a vállalatnak, sem a munkavállalóknak nem érné meg. Ezzel együtt nem tettek le a terv megvalósításáról, abban bíznak, hogy a szakképzési rendszer átalakítása előbb-utóbb érezteti hatását, de arra is látnak esélyt, hogy a nagyszámú elbocsátás nyomán a hátrányos helyzetű régiókban is nagyobb lesz a kínálat szakképzett emberekből - mondta Tóth.
A legnagyobb kérdés persze az, lesznek-e még olyan helyzetben, hogy fejleszteni tudjanak. A tőkeszegény magyarországi kis- és középvállalkozásoknak alapvetően vonzó lehetőség pályázati forrásokból fejleszteni, főleg ha azokhoz végre viszonylag egyszerűen hozzá lehet jutni - mondta lapunknak Magyar Istvánné, az elsősorban különböző ipari textíliákat előállító Duna-Tex Gyártó és Kereskedelmi Kft. pénzügyi igazgatója. A cég számára azonban döntő kérdés - mivel nagy tömegű alapanyagot és készárut fuvaroznak -, hogy milyen az adott térség közlekedési infrastruktúrája. Két évvel ezelőtt azért voltak kénytelenek szerződést bontani az egyik zalai alvállalkozójukkal, mert a kamionok már nem tudtak közlekedni a teljesen tönkrement utakon. Bár rendelésállományuk csökkent, most is vizsgálják egy új telephely létrehozásának lehetőségét. Legutóbb az egyik helyen az derült ki, hogy a helyi elektromos hálózatot több tíz millió forint értékben kellene fejleszteni ahhoz, hogy a gépek működhessenek.
