Ez év novemberében eddig nem látott mélypontra, 19,2 százalékra zuhant a pénzügyi megtakarítással rendelkezők aránya a hazai, 15-69 éves népesség körében - derül ki a GfK Hungária friss felméréséből. A kutatások 1995-ös kezdete óta nem mértek ilyen alacsony arányt - 2004-ben még a lakosság bő egyharmadának voltak pénzügyi megtakarításai. Bár a híradások szerint a háziasszonyok rávetették magukat a meredeken zuhanó OTP-részvényekre és sokakat vonzanak az égbe szökő betéti kamatok, a magyar lakosság tömegesen még nem fogott hozzá megtakarításainak átrendezéséhez. Az attitűd és a szándék viszont már megváltozóban van, nő a pénzügyekben magukat jól informáltnak tartók aránya és a következő hónapokban érzékelhető elmozdulás várható.
Jelentős mértékben változtak viszont a megtakarítással rendelkezők céljai, ami a jövőtől való félelem növekedésére utal. Előtérbe került, az első félévi 58 százalékról 68 százalékra ugrott ugyanis a váratlan kiadásokra tartalékolók aránya. A nyugdíjas évekre 39 százalék spórol az első félévi 31 százalék után. Látványosan zuhant - 10-ről 6 százalékra - azok aránya, akik autóvásárlás miatt takarékoskodnak és úgy tűnik, hogy a lakhatási igényeket is visszafogták a polgárok. Míg lakásvásárlásra 20 százalék helyett már csak 14 százalék spórol, addig otthona felújítására 21 százalék után 25 százalék tesz félre.
A bankok iránti bizalom felemás képet mutat. Míg a megkérdezettek fele továbbra is bízik a hazai hitelintézetekben, addig a 2008. első félévi 46 százalékról novemberre 60 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint fennáll annak veszélye, hogy egy esetleges bankcsőd miatt sokan elveszíthetik megtakarításaikat.
A reálkereset és fogyasztás visszaesése közepette egyébként már egy évvel ezelőtt meglepő fordulat történt. Míg a tartós fogyasztási cikkek esetében korábban sem volt ritka az, hogy a beszerzéseket hitelből finanszírozták a háztartások, addig 2007 végén új elemként jelent meg a GfK kimutatásai szerint, hogy sokan már a napi fogyasztási cikkek megvásárlására is kölcsönt vettek fel.
