Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyre inkább felhígul a kereskedelmi szakképzés, ennek hatására mind mennyiségben, mind minőségben romlik a kiskereskedelmi "utánpótlás" - nyilatkozta Murányi László, a Coop Hungary Zrt. vezérigazgatója. Nem véletlenül volt az Európai Kereskedelmi Nap egyik témaköre a szakképzés és a kereskedelmi szakoktatás. Az ágazat félmillió munkavállalót foglalkoztat és ez a terület volt az, amelyik dinamikusan fejlődött, amikor több ágazat leépült. Vélhetően ezért számít a kereskedelemi szakma évek óta sikerszakmának - mondta Murányi. Viszont a piacnak fontos a jól képzett jó munkaerő, ám azzal, hogy a felsőoktatás tömegessé vált és a felvételi követelményeket a leggyengébb képességűek is teljesítik, egyre kevesebben döntenek egy-egy szakma tanulása mellett, s a kisebb merítésből kevesebb megfelelő kereskedelmi szakember kerül a munkaerőpiacra.
A vállalkozások a kedvezőtlen hatásokat azzal igyekeznek tompítani, hogy a szakképzési hozzájáruláson kívül önállóan, vagy valamely szervezettel együttműködve önálló oktatási központokat tartanak fenn. A költségek jelentősek, ám a képzésbe fektetett tőke megtérül, ha a cég megfelelő és lojális munkaerőhöz jut. A kiskereskedelemben ugyanis erőteljes a fluktuáció. A Coop-lánc évente 100 millió forintot költ képzésre, utánképzésre. Murányi szerint megdöbbentő, hogy a kereskedelmi szakiskolákból kikerülő diákok jelentős része nem marad meg a szakmájában, illetve aki megmarad, azok nagy része nem mondható tehetségesnek. A Coop az ÁFEOSZ-szal közösen oldja meg utánpótlásképzését, amelynek keretében évente 1500-1600 dolgozót is továbbképeznek. Az ÁFEOSZ Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium 2007-ben kapott nívódíjat, idén pedig a legeredményesebb szakközépiskolák névsorában szerepelt. Az intézmény több főiskolával és egyetemmel is együttműködik annak érdekében, hogy a legtehetségesebb kereskedelmi szakembereket továbbképezhessék.
