Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Törvényi szabályozás nélkül annak ellenére sem nagyon foghatóak meg a jellemzően kis összegű, rövid futamidejű kölcsönöket kínáló pénzügyi intézmények, hogy a PSZÁF panaszstatisztikái szerint üzletkötőik számos esetben igyekeznek megtéveszteni az ügyfeleket a tényleges hitelteherrel kapcsolatban. A felügyelet rendszeres ellenőrzései során ugyanis csak a kézzelfogható dokumentumokat tudja ellenőrizni, ezeken pedig a jelenleg a piacon működő három cég - a Provident, az Athlon és a KáPé - kínosan ügyel arra, hogy közléseik megfeleljenek a hivatalos előírásoknak - mondta el Binder István, a felügyelet szóvivője.
Szó, ami szó, az érintett cégek azon védekezése, amely szerint a teljes hiteldíjmutatóról (thm) szóló rendelet az ő esetükben nem ad pontos képet, igaz: a thm ugyanis az egy évet meghaladó futamidejű, havi törlesztéses kölcsönök esetében pontos mutatószám, márpedig az érintett gyorskölcsönök a fentiektől eltérő feltételűek. A PSZÁF épp ezért korábban állásfoglalásban rögzítette: a thm mértéke önmagában nem minősíthet egy kölcsönt feltűnően értékaránytalannak, ezt ugyanis csak a bíróságok mondhatnák ki szigorúan egyedi esetekben.
Annak ellenére ugyanakkor, hogy pusztán a heti törlesztés havira módosítása drasztikusan letörné az így akár 400 százalék fölé is kúszó thm-mutató értékét - bár így is a három számjegyű tartományban lehet a mutató -, az érintett szolgáltatók kitartanak a hétnaponkénti beszedés mellett. A legnagyobb piaci szereplő, a Provident ezt azzal indokolja, hogy ügyfelei ezt igénylik, mert így tervezhetőbb a kiadás. Az is közrejátszhat a gyakorlat megkövesedésében, hogy az ilyen fedezet nélküli kölcsönök esetében sokat jelenthet, ha a fizetési problémáról azonnal és nem csak hetek múlva szerez információt a szolgáltató. Bár a Provident üzleti modellje a heti beszedésre épül, az ügyfelek kérhetik a havi törlesztést.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kezdeményezte, hogy a törvény által tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősüljön a jegybanki alapkamat mértékének tízszeresét meghaladó költségű kölcsönnyújtás, ám egyes piaci vélemények szerint korántsem biztos, hogy a bázisnak a jegybanki alapkamatot kellene tekinteni, annak ellenére, hogy például Lengyelországban is ezt használják. Más országokban ugyanakkor a fogyasztási hitelek átlagkamatához viszonyítva számítják ki a kamatsapkát.
