Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hétfőn este fél hatkor szétszéledt a parlament, de ennek csak az egyik oka volt a koalíciós válság. A másik az, hogy viszonylag korán lezárultak a szavazások: míg a korábbi években hétfőnként késő estig éjszakáztak a képviselők, addig az elmúlt hetekben néhány nemzetközi szerződés ratifikálásával töltötte szavazóidejét a parlament.
Persze a kormány jogalkotási programjából sejthető volt, hogy a tavaszi ülésszak első két havában nem fogadnak el nagy számban komoly törvényeket. Az a két törvény, amely végül nagy visszhangot váltott ki, hozzájárult a mostani koalíciós válság kialakuláshoz. Rögtön az első ülésnapon elfogadta - újra - az egészségpénztári törvényt a koalíció, miután a tavaly már egyszer jóváhagyott szöveget Sólyom László köztársasági elnök újratárgyalásra visszaküldte a parlamentnek. A pénztártörvény a két szavazás között alapjaiban nem változott, néhány garanciális kiegészítést emeltek be a jogszabálytervezetbe. Ezt követte a március 9-i népszavazás, és ehhez kapcsolódik az elmúlt két hónap másik nagyobb horderejű törvénye, a vizitdíj, a kórházi napidíj, illetve az egyetemi tandíj eltörlése április elsejétől. Ezenkívül még az egy- és kétforintos érmék bevonásáról rendelkező jogszabályt érdemes megemlíteni.
Eközben más fontos törvények tárgyalását már megkezdte a parlament. A 2020-ig szóló energiapolitikai koncepció kormány (gazdasági tárca) által beterjesztett változata kivágta a biztosítékot a Parlamentben, ám a szocialisták közreműködésével újraírták a gazdasági bizottságban. A szakbizottságban akár még ötpárti egyezség is összejöhet, ugyanis a módosító javaslatokat támogatta az ellenzék. A földgáz-liberalizációs törvény elfogadása már meglehetősen kétséges a most kialakult parlamenti hangulatban, pedig a végszavazást áprilisra tervezték.
El sem kezdődött - és egyre messzebb kerül - a közpénzügyi törvénycsomag vitája. Ezt a jogszabálycsomagot kétharmados többséggel kellene elfogadni, ötpárti egyeztetésekről pedig hónapok óta nincs hír. Ennek a javaslatnak része lenne a költségvetési hivatal felállítása, de ebben a jogszabályban részleteznék azt a szabályrendszert is, amelyik megakadályozná az államháztartási hiány jövőbeli növekedését, illetve az önkormányzatok eladósodását.
Eddig is bizonytalannak tűnt a jövő januárban hatályba lépő adócsomag tavaszi elfogadása, és ahogy most állnak a dolgok a koalíció háza táján, valószínűleg még kevésbé lesz fontos, hogy ebben a félévben elfogadják azt. A koalíciós pártok napirendjéről amúgy is lekerült a csomag az elmúlt időben, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök több fórumon pedzegette már, hogy ráérnének ősszel foglalkozni a kérdéssel. Lökést talán az adhatna, ha a koalíció fennmaradása mellett döntenének végül: ekkor az SZDSZ által favorizált adócsökkentés mihamarabbi elfogadása lehetne az alku tárgya a két kormánypárt között.
