Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén sem az autópálya-használati díjak, sem a vasúti jegyek ára nem emelkedett, s a fenntartott - vagyis a hatóság ármegállapítási körébe tartozó - postai szolgáltatásoké is alig 5-10 forinttal növekedett. A vasúti jegyek ára - egyes információk szerint - azért stagnált, mert az elmúlt időben csökkent a vasutat választók száma, s egy esetleges díjemelés tovább mérsékelhette volna az utasok számát. Hasonló indokkal ugyanakkor nem magyarázható a sztrádaárak befagyasztása, épp ellenkezőleg, nőtt az autópályát igénybe vevők száma. A magyar sztrádadíjak egyébként némileg magasabbak a szomszédos országokban fizetendőnél, míg ugyanis nálunk a személyautóra szóló - a legrövidebb időtartamra vonatkozó - négynapos matrica ára nem nyári szezonban 1170 forint, nyáron pedig 1530, addig Szlovákiában a legrövidebb, hétnaposért 1275 forintot kell fizetni, Ausztriában pedig a legrövidebb, 10 naposért 2190 forintot - tudtuk meg a Magyar Autóklub illetékesétől. Horvátországban nincs vignetta, ott a megtett útszakaszok után - a helyszínen - kell fizetni, a határtól Zágrábig ennek összege 36 kuna.
Azt egyelőre nehezen lehet megjósolni, hogy a vasúti személyszállítás majdani liberalizációja, vagy ha esetleg egy újabb autópálya-kezelő jelenne meg a piacon, az miként hatna az árakra, a postai szolgáltatások esetében viszont már van némi nemzetközi tapasztalat. Angliában a liberalizáció után például mintegy 20 százalékkal kedvezőbb árat ajánlott az új piaci szereplő a nagy ügyfeleknek a Royal Mail árainál, amely el is vesztette húsz nagy ügyfelét, s úgy tudjuk, a cég most épp egy új kedvezményt igyekszik kidolgozni eme ügyfélkör számára, hogy ismét beszállhasson a nagy felhasználókért folytatott versenybe. Angliában ezzel párhuzamosan viszont nőtt a lakossági levelek szállításának tarifája, hisz az ennek továbbítására kötelezett Royal Mail kénytelen volt ilyen módon is fedezni saját költségeit - állítják a szakértők. Tomecskó Tamás, a Magyar Posta szóvivője szerint Svédországban az angliaihoz hasonlóan az üzleti levelek piacát támadták meg a liberalizált környezetben új piacra lépők, Finnországban viszont olyan szabályozási környezetet alakítottak ki, amelyben senki sem tudott piacra lépni.
