Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Korábban szinte tapintható volt a feszültség a takarékszövetkezeti integráció vezető szervei között. Jól gondolom, hogy a mostani találkozásunk az egység kialakulását is hivatott jelezni?
Csicsáky Péter, a Takarékbank vezérigazgatója: - Ahol önálló szervezetek működnek, ott nyilvánvalóan önálló érdekek is munkálnak. Ebből következően a különböző kérdésekben eltérőek lehetnek az álláspontok. Mindezt azonban nem érdemes túldramatizálni. A feszültség már az elmúlt hat-hét évben folyamatosan csökkent, egyre harmonikusabbá vált a csúcsszervek együttműködése. Kétségtelen azonban, hogy ez sohasem volt annyira jó, mint most. Sikerült olyan belső automatizmusokat kialakítanunk, ami megkönnyíti az egyeztetéseket. A folyamatos párbeszéd pedig az esetleges félreértéseket már csírájában elfojthatja.
- Mi a szervezetek közötti munkamegosztás?
Bodnár Ottó, az OTIVA ügyvezető igazgatója: - Ebben semmi sem változott. Érdekképviseleti feladatokat lát el az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ), ernyőbanki szerepet játszik a Takarékbank és az ellenőrzés, a válságkezelés az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) feladata. Az együttműködésnél az említett magasabb fokozatot egyébként a feladatok is kikényszerítik, hiszen az új szabályok (Basel II.) olyan kívánalmakat támasztanak, amelyeket csak közösen és csak összefogva lehet megoldani.
- Az új tőkekövetelménynek most hány takarék nem felel meg?
Bodnár: - A 250 millió forintos sajáttőke-elvárásnak számításaink szerint december 31-én mindenki megfelel majd. A problémás takarékszövetkezetek fele már tárgyal a fúzióról, a többieknél pedig a minimális elmaradás az eredménytartalék terhére rendezhető. A szektorban évek óta erőteljes tőkekoncentráció megy végbe. Ennek elsődleges oka azonban nem felügyeleti elvárás vagy törvényi rendelkezés, hanem a jól felfogott üzleti érdek.
Csicsáky: - Lényeges leszögezni, hogy ez a kérdés - a szokásos interpretáció ellenére - nem kockázati. A tőkét ugyanis nem önmagában kell értékelni, hanem azzal a tevékenységgel összefüggésben, amelyet a piaci szereplők végeznek. Az alacsonyabb tőkével rendelkező takarékok hitelezési aktivitása is szerényebb, vagyis a kisebb kockázat alacsonyabb tőkét igényel.
Varga Antal, az OTSZ ügyvezető igazgatója: - A koncentráció hosszabb távon növekedési, üzleti eredményességi, költséghatékonysági kérdés. A kisebbek ugyanis óhatatlanul piacot veszítenek. A fúziókat éppen ezért szeretnénk ösztönözni. Az OTSZ által ezzel kapcsolatban elkészített stratégiai anyagot már a közgyűlés is elfogadta.
- Mi ennek az elképzelésnek a lényege?
Varga: - A tulajdonosi motivációt erősítenénk, a jövőben plasztikusan látható lesz majd, mely takarékok tudnak igazán jól teljesíteni. A menedzsment így erősebben elgondolkodik azon, nem lenne-e kifizetődőbb számára is, ha például a nagyon nyereséges szomszéddal összeolvadna az általa vezetett szervezet.
- Egy ilyen megoldás viszont a helyi vezetők pozícióját is megingathatja, arról nem is beszélve, hogy esetleg a felvásárlás előtt is kaput nyithat...
Varga: - Éppen nem ez a cél. Ez a stratégia csak azt célozza, hogy jobban látsszanak az eredmények és értékek.
- Ez sajátos stratégia nélkül is jól látszik a nem szövetkezeti, hanem részvénytársasági formában működő szereplőknél. Persze - gondolom - ha minden a Kinizsi bankká alakulásának példáját követné, okafogyottá válna az integráció.
Csicsáky: - Ez tévedés. A Kinizsi bankká alakult ugyan, de az integráció része maradt.
Varga: - Deklaráltuk is, hogy az integrációban jól megférnek egymás mellett a különböző tulajdonosi formák.
- Mennyire lenne érdemes követni a Kinizsi példáját?
Csicsáky: - A tulajdonosi érdekeltség növelheti a hatékonyságot és a jövedelmezőséget. Persze a hatékonyságot a szövetkezeti formában működők is javíthatnák - saját kereteiken belül is. Elképzelhető a taglétszám intenzívebb növelése, visszatérés a klasszikus modellhez, amikor a szövetkezeti tagok ügyfélként jelentős kedvezményekben részesültek.
- Nem mond egymásnak ellent ez a két megoldás?
Varga: - Két pólusról beszélünk. Kétségtelen, hogy mindkét szélen sor kerülhet valamiféle tisztításra. Megjegyzem viszont: az átalakulást mindenkinek kétszer is meg kell gondolnia, hiszen ott a kivásárlás veszélye valóban meglehetősen erős. Éppen ezért nem is számolunk számottevő átalakulással.
Csicsáky: - Nem az a fontos, ki milyen formában működik, hanem az, hogy mennyire tudja kihasználni saját lehetőségeit. Mára már nyilvánvalóvá vált, hogy az integrációban sokkal összefogottabb, centralizáltabb termékfejlesztésre, értékesítésre, marketingtevékenységre van szükség az eddiginél. Jelentős minőségi váltás előtt állunk tehát. Kulcskérdés, hogy az önálló jogi személyek képesek lesznek-e velünk közösen megtalálni azokat a kapcsokat, amelyek bizonyos téren a jelenleginél szorosabban kötik őket, de amiért cserében üzletileg nagyobb mozgásteret, jobb jövedelemtermelő képességet kapnak.
- Ez akár közös fiókhálózatot is jelenthet?
Csicsáky: - Nem titok, hiszen már elhatároztuk: egységes arculatot hozunk létre, ahol a termékportfólió egy része is azonos. A bank kialakít egy centralizált ügyféladatbázist, ami eddig csak a szövetkezetek szintjén létezett, amely a későbbiekben keresztértékesítésre, de például a hitelezési kockázatok jobb felmérésére is lehetőséget ad. Jövő év elején indulunk el, tizennyolc takarékszövetkezettel már megállapodtunk. Persze ennek a folyamatnak még nagyon az elején vagyunk.
- Elrepül a méhecske?
Csicsáky: - Ma is többféle méhecske szerepel a logókban, sőt nem is mindenütt van ilyen. A szektorra talán igazán a t-betű a jellemző.
- Számomra a méhecskék számossága is azt mutatja, hogy a takarékszövetkezetek egy része mindenek elé helyezi a függetlenséget. Őket hogyan akarják megnyerni ezekhez a nagyszabású tervekhez?
Csicsáky: - A 135 tagszervezet többségét meg kell nyerni a fontos döntésekhez, a piac pedig nem vár. Sajnos a versenytársainknál ha a menedzsment ma eldönt valamit, azt akár másnap több tucatnyi fiókban végre is hajtják. Nekünk ugyanez több hónapba kerül. Biztos vagyok abban, hogy az egyre nagyobb versenyt érzékelve a változtatás szükségességét mind többen látják majd be.
Varga: - Az OTSZ által elkészített stratégiai anyagban erre vonatkozóan is van egy elvi megközelítés: engedjük meg a takarékoknak az integráción belül, hogy többszintű legyen a kapcsolat. Aki úgy kívánja, kössön lazább együttműködési szerződést a Takarékbankkal, de ez a kötelék egészen szorossá is válhasson.
- Kicsit szkeptikus vagyok, hiszen úgy tűnik, a takarékbanki tulajdonszerzés is majdnem szakítópróbája volt a szektornak, most pedig a hírek szerint ismét a németek juthatnak majd nagyobb tulajdonrészhez...
Csicsáky: - A saját bankot alapított Allianz Biztosító tulajdonrészének többségét valóban a DZ Bank vásárolja meg, és ezzel a németek 30 százalékos részesedése 36 százalékra emelkedik majd. Egyelőre ennyi az a változás, ami tulajdonképpen már be is következett. Az új, hároméves üzleti tervünk keretében a 2008. évi rendes közgyűlésünkön az előterjesztés szerint kétmilliárd forintos tőkeemelésre kerül majd sor. Ennek lejegyzése pedig szándékaink szerint a jelenlegi tulajdonosi struktúrának megfelelő arányban történik.
- Akkor megfordítom a kérdést: nem koncentrálhatnának jobban a takarékok arra, hogy a Basel II. tőkekövetelményeit teljesítsék, ha ezt a kétmilliárdot is a DZ jegyezné le? A többség akkor is magyar kézen maradna.
Csicsáky: - Ez is egy szempont. Másrészt viszont úgy is nézhetjük a kérdést, hogy a Takarékbank az integráción belül kvázi monopolhelyzetben van. Ilyen körülmények között az az egészséges, ha a szolgáltatást igénybe vevők - nevezetesen a takarékszövetkezetek - minél erősebb ellenőrző szerepben vannak. Ahogy tolódik a tulajdonosi arány a másik irányba, ez az ellenőrzési jog egyre jobban csökken. Nagyon fontos ezen a téren (is) megtalálni az egyensúlyt.
- Van már új biztosítói partnerük?
Varga: - Előkészítés alatt áll egy stratégiai megállapodás az integrációval és a bankkal már korábban kapcsolatban álló Signal Biztosítóval. Az együttműködésbe a bank-biztosító modell mind több elemét építjük majd be.
- Tulajdonszerzésről azonban ez esetben nincs szó?
Varga: - A tulajdonosok számát nem kívánjuk növelni.
- Lapunk többször is foglalkozott azokkal az ügyletekkel, amelyek a takarékszövetkezeteknek több milliárd forint veszteséget okoztak. Ez nem jelent komolyabb gondokat néhány piaci szereplőnél?
Bodnár: - A hitelezési veszteségeket okozó lízing-faktoring ügyleteken túl van az integráció. Az érintett takarékok veszteségeiket leírták, a 2007. évi eredmények már azt mutatják, hogy növekedési pályán van a szektor. A válságmenedzselés persze hosszabb folyamat, de az már most jól látszik, hogy a nehezén túl vagyunk.
