Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lakáspiacon a befektetési célú lakásvásárlók között nemigen találni nagybefektetőket, ők a több száz lakásos nagyságrendű fejlesztésekben utaznak. A kis- és közepes befektetők azonban már vesznek ilyen céllal lakóingatlant, külföldiek és magyarok egyaránt. Előbbiek táborában nálunk főleg ír és spanyol állampolgárokat találunk; rájuk jellemző, hogy a nagyok oldalvizén eveznek, vagyis azokat a fejlesztéseket választják befektetésük célpontjául, amelyek gazdája egy anyaországukból való cég. Az ő referenciáikat ismerik, így nem vesznek zsákbamacskát – mondta lapunknak Kováts Tibor, a RE/MAX magyarországi hálózatának vezető ingatlanpiaci szakértője. Ezek a vevők leginkább a Rózsadomb, a XII. kerület hegyvidéki része, a Belváros iránt érdeklődnek. Murányi Ákos, a Duna House elemzője szerint a befektetési célú vásárlás fő területei továbbra is a Belvárosban és környékén található új építésű lakások, amelyeket jellemzően a piaci átlagnál magasabb áron lehet kiadni, különösen akkor, ha igényes projektben találhatók. Azokon a területeken, ahol kevés az új építésű beruházás – jórészt a szabad területek hiánya miatt –, a néhány évvel későbbi továbbértékesítésen is lehet hasznot realizálni. Például a XIII. kerületben néhány éve még az elsők között épült társasházak lakásai jelentősen drágultak az utóbbi időszakban; volt, aki közel 50 millióért adott el egy évekkel ezelőtt 30 millió forintért vásárolt lakást. Hasonlóan kapós a Király utca és környéke – itt sok külföldi befektető vásárolt –, de népszerűek a Duna-parti projektek is, itt nagyobb tételben is vették a lakásokat, szintén főleg a külföldiek.
RE/MAX
A RE/MAX tapasztalatai szerint mind a külföldi, mind a magyar érdeklődők hosszú távban gondolkodnak: nem elsősorban a bérleti díjból akarnak komoly haszonra szert tenni, hanem az ingatlan áremelkedéséből adódó extraprofitra hajtanak. Ennek megfelelően majdhogynem megelégszenek azzal, ha a kiadásból származó bevétel fedezi a vásárláshoz, fenntartáshoz kapcsolódó költségeket és a havi törlesztőrészletet. A magyar piacon a lakások esetében 14-16 éves megtérülésről beszélhetünk, de vannak kivételek: egy kedvezőbb helyen lévő ingatlannál ez az időszak 12 évre is mérséklődhet – magyarázza Kováts Tibor. Ezenkívül az egyetemek környékén is folyamatos keresletet támasztanak a befektetők, elsősorban kis lakásokat keresnek, amelyeket viszonylag olcsón kiadnak. (A debreceni Nagyerdőben például vannak irodák, amelyek arra szakosodtak, hogy a befektetési céllal vásárolt lakásba keresnek külföldi diákokat bérlőnek.) Ezenkívül többen keresnek bérbeadási céllal lakásokat külföldi cégek képviseleteinek közelében. Mindazonáltal egyelőre nem valószínű, hogy az ingatlanpiacon fokozottabb lesz a tisztán befektetői jelenlét, mivel más, biztosabb befektetésekben is fialtathatják pénzüket az érintettek. A bérlakáspiac fejlődésének többek között gátat szab, hogy a magyarok röghöz kötöttek, nem igazán hajlandók elköltözni másik településre; sokan a főváros egyik feléből a másikba sem hajlandók elmenni, mondjuk egy munkahely miatt. Ennek a szemléletnek kell megváltoznia ahhoz, hogy fellendüljön a piac. Fontos lenne az is, hogy a mostaninál nagyobb legyen a különbség egy lakás bérleti díja, illetve törlesztőrészlete között. Ma racionálisabb döntés a lakásvétel, mint egy bérlet. A szakember szerint a ppp-konstrukciók bevezetése a bérlakáspiacon is az élénkítés egyik eszköze lehetne, aminek kedvezne is a magyarországi helyzet. Az önkormányzatoknak ugyanis nincs pénzük, területben azonban dúskálnak, a befektetőket pedig megfelelő megtérülési idő biztosításával be lehetne csalogatni ebbe a szegmensbe.
Duna House
Pontos adatok híján nehéz megmondani, hogy a befektetési célú vásárlók a potenciális vevőkör mekkora részét alkotják, de nagyjából az 5-10 százalék körüli arány tűnik reálisnak – mondja Murányi Ákos –, ezen belül talán a külföldiek vannak többen. A bérletek esetében a magas minőségű, akár havi 150-200 ezer forintért kínált ingatlanokat szintén inkább külföldieknek vagy vállalkozásoknak lehet kiadni. A magyar bérlők ennél jellemzően olcsóbb kategóriát keresnek, ráadásul a magyar köztudatban a saját lakás tulajdonlása alapvető fontosságú, így a bérlakáspiac komolyabb fellendülése egyelőre nem várható.
Engel & Völkers
Az utóbbi időszakban a piacra lépő jómódú orosz állampolgárok közül sokan fektették külföldi ingatlanba a pénzüket, s ez érezhető volt Magyarországon is – mondta Mozsár István, a prémium kategóriás ingatlanokkal foglalkozó Engel & Völkers magyarországi hálózatának vezetője. Ők elsősorban a 200–500 millió forint körüli összegért kínált budai luxusvillákat keresik, ezekre Németországból, Nagy-Britanniából és Spanyolországból is vannak érdeklődők. Élénkülőben van a másik oldal is, vagyis a magyarok közül is egyre többen mennek külföldre, ők elsősorban a horvátországi tengerparton keresnek célpontokat. A prémium kategóriába sorolt új építésű Adria-parti villák négyzetméterenkénti ára ötezer eurónál kezdődik. Az igen magas ár ellenére a kereslet fokozatosan nő. Az Engel & Völkers befektetési célú vásárlói lakóingatlan esetén legalább évi 6–6,5, a kereskedelmi ingatlanok esetében pedig 7,4–8,5 százalékos hozamot várnak el. Kérdésünkre, miszerint az említetteken kívül vannak-e újabb országokból is érdeklődők, Mozsár István azt mondta: sajnos nincsenek, ma már Románia, Horvátország izgalmasabb, attraktívabb célpont nekik.
