Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A pénzügyi szektorban hónapok óta beszédtéma a takarékszövetkezetek egy részének ingatag anyagi helyzete. Ennek okát szakértők abban látják, hogy a takarékszövetkezetek egy része kockázatos hitelezésbe fogott. Az elmúlt években lízing- és faktoráló cégeknek nyújtottak sok tízmilliós hiteleket, ami most okoz fejfájást a vezetőknek. A takarékok nehéz helyzetét egy jól körülhatárolható cégcsoport idézte elő. Közülük is kiemelkedik a Dunarent és az ITM Autó, de jelentős veszteséget okozott az Aktív faktor és a Foltvarázs is. A lapunk által megkérdezett szakértők becslése szerint e két cég tevékenysége együttesen 4-6 milliárd forinttal rövidítette meg a takarékszövetkezeteket.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2006 februárjában megvizsgálta a takarékszövetkezetek és a lízingcégek közötti szerződéses kapcsolatot és jelezte, hogy nem tekinti faktoringnak az ügyleteket. A PSZÁF szerint azok egyértelműen hitelnek minősülnek, a takarékszövetkezetek az adósokat nem minősítették, s az ügyletekhez szükséges ügynöki szerződéseket sem kötötték meg. Még megdöbbentőbb következtetéseket vont le az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) tavaly októberi jelentésében. Eszerint a takarékszövetkezetek sohasem győződtek meg az eszközök vételárának valóságtartalmáról, forgalomképességéről, per-, teher- és igénymentességéről, s elmulasztották a követelés tulajdonjogának megszerzéséről értesíteni a lízingbevevőket. Külön gondot jelentett, hogy a lízingtársaságok könyveiben a takarékszövetkezetek által megvásárolt követelések ellenértéke mint a szövetkezettel szemben fennálló kötelezettség van nyilvántartva (így hitelnek minősül), ám a takarékszövetkezetek mérlegében a hol hitelként, hol faktoringként nyilvántartott követelés nem a lízingcéggel, hanem a bérbe vevővel szembeni követelésként van bejegyezve. Ráadásul a takarékszövetkezetek az áfát is megfinanszírozták, noha azt a lízingcég visszaigényelhette.
Számos esetben alaki hibák miatt érvénytelenek a takarékszövetkezeteket „bebiztosító” szerződések. Például a lízingcégek ugyan készfizető kezességet vállaltak a bérbeadók bérletidíj-fizetési kötelezettségeiről, ám erről a bérbe vevők nem tudtak, márpedig az ilyen jellegű megállapodás csak akkor érvényes, ha azt kétoldalú szerződésbe foglalják. A lízingcégek ugyan opciós jogot biztosítottak a bérlet tárgyára a takarékszövetkezeteknek, ám mivel azokban vételár nem szerepel, a szerződés érvénytelen.
Az OTIVA jelentése rávilágított arra, hogy a konstrukciók kapcsán a takarékszövetkezetek kitettségének mérséklése a lízingcégek együttműködési készségétől függ. A PSZÁF és az OTIVA közös fellépésének köszönhetően ugyanakkor a korábbi, egymástól elszigetelt ügyeket immár egységesen kezelik, s így az új szerződések esetében már érvényesülnek a prudenciális szabályok. A korábbi ügyek terhét azonban az érintett takarékszövetkezeteknek kell viselniük.
Százmilliós nagyságrendű veszteséget volt kénytelen elszenvedni az Abasár és Vidéke Takarékszövetkezet. Ezt Szűrszabó Gusztáv ügyvezető igazgató lapunk kérdésére megerősítette, de hozzátette, hogy ezt a kinnlevőséget június végéig értékesítették, így nem terheli tovább mérlegüket. A 6 milliárd forintos mérlegfőösszeggel rendelkező takarékszövetkezetnek egyébként több faktorcéggel volt kapcsolata, és összesen 600–800 millió forintnyi hitelt nyújtottak. A bajba került Dunarenttel is hét éve állnak kapcsolatban, az együttműködés sokáig problémamentes volt. Az abasáriak pénzügyi helyzetét az igazgató stabilnak minősíti – bár nem tagadja, hogy továbbra is vitában állnak a PSZÁF-fal. Szerintük a szövetkezet tőkemegfelelési mutatója most 8-9 százalék körül van, a második negyedévet már 20–25 millió forintos eredménnyel zárták.
Nem kívánt semmilyen részletet megosztani lapunkkal az ügyben szintén érintett Bakony Vidéke Takarékszövetkezet első embere. Pál József szerint olyan szövevényes ügyletről van szó, amely túlmutat a takarékszövetkezeteken. Lapunk azonban úgy tudja, hogy ez a szövetkezet is százmilliós veszteséget volt kénytelen „lenyelni” a faktorálásból eredő mínuszok miatt. Némaságba burkolódzik a pilisvörösvári takarékszövetkezet is. A szövetkezetek között igazán nagynak számító vállalkozás – húsz fiókkal rendelkezik és mérlegfőösszege jóval meghaladja a húszmilliárd forintot – értesülésünk szerint az Aktív Faktoron bukhat nagyot, közel egymilliárd forintot.
