Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Folláth Györgyné, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz) főtitkára
Nincs közvetlen kapcsolatban az EU-csatlakozással az élelmiszerárak egy idő után először a múlt évben tapasztalt, infláció feletti emelkedése. Az tény, hogy a csatlakozás előtt annyit hangoztatott élelmiszerár-robbanás elmaradt. A búza piaci árát ugyanakkor jelentősen megemelte az intervenciós ár szintje, ami hatással volt a liszt árára, utóbbi változása pedig a kenyérére. A kenyér költségei között ugyan csak 30 százalék az alapanyagé, de emelkedtek az energiaárak is, a gáztól kezdve a szállítási költségeken át a bér és járulékai növekedéséig. Egyértelműen ezekkel a tényezőkkel magyarázható, hogy a liszt ára az átlagos egyéves 13,1 százalékos élelmiszerár-emelkedésnél jóval nagyobb mértékben, 22,6 százalékkal nőtt, de ide sorolható a péksütemények 20,5 és a száraztészta 17,9 százalékos áremelkedése is, nem beszélve a kenyér 16,2 százalékos drágulásáról 2006 januárjához képest. A cukor 25,5 százalékos áremelkedéséhez nyilván hozzájárult a cukorrezsim változása, a kvóták szűkítése is, a költségek ugyanis nem csökkentek. Ami biztosan jelentősen befolyásolta az élelmiszerárak egészét, az a szállítási költségek és adók, terhek növekedése. Ez okozhatta a trendváltást az előző évekhez képest.
Fórián Zoltán mezőgazdasági és élelmiszer-ipari tanácsadási üzletág-igazgató, Agrár Európa Kft.
Az élelmiszerárak az elmúlt évtized eleje óta csaknem folyamatosan az infláció alatti mértékben emelkedtek, az elmúlt évben azonban ez a tendencia megszakadt. Ma már nem az élelmiszer-gazdaság tartja féken az inflációt. Ezt részben az okozza, hogy egyre keresettebbek a magasabban feldolgozott, márkázott termékek. Az átlagárat emellett a forgalmi adó emelése is növelte. A múlt év nagy részében magasan alakuló sertésárak nyomot hagytak a hústermékek piaci árában, és ugyanez érzékelhető a gyenge búzatermés miatt emelkedő liszt-, kenyér- és tésztaárak esetében. Az áremelkedések megítélése során nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kereskedelem fokozódó koncentrációja a beszállítók oldaláról is egyre nagyobb tételeket igényel, a globalizálódó élelmiszeriparban pedig ilyen mennyiség biztosítására egyre kevesebb vállalkozás képes. Mindezek alapján tartós trendfordulóra számítok, ami az élelmiszerek árának az átlagos fogyasztóiár-emelkedést meghaladó szintjét jelenti.
EMFESZ
Az első hónap meglehetősen magas inflációs adata nem jelentkezik az árakban, hiszen hosszú távú szerződéseket kötnek a cégek a szállítóikkal – mondta lapunknak Góczi István, az Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft. (EMFESZ) ügyvezető igazgatója. Hozzátette azonban, hogy a januári 7,8 százalékos év/éves aránynál kisebbre számítottak. Mindazonáltal a várakozásaik pozitívak az évet illetően: véleményük szerint az átlagos szint ennél lényegesen alacsonyabb lesz. Elképzelhetőnek tartják azt is, hogy a közeli hónapokban a csúcs eléri a 9 százalékot.
Magyar Vegyipari Szövetség
Nyilvánvaló volt, hogy az év elején az infláció nekilódul, ám ilyen magas szintre mi sem számítottunk, s érthetően nem is örülünk neki – mondta el Budai Iván, a Magyar Vegyipari Szövetség főtitkára. Hozzátette: ez már csak azért is kellemetlen, mert prognosztizálható, hogy az év elején a vegyipari cégek költségei jelentősen emelkednek, miközben az energiaköltségek már így is rendkívül magasak. Hosszú távú fejleményeket firtató kérdésünkre a szakember csupán annyit mondott, bíznak abban, hogy a konvergenciaprogramban lefektetett számok helytállóak, s így a gazdaság is megfelelő pályára áll.
