Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt évtizedben a közép- és kelet-európai országok a gyáripar számára vonzó helyszínként erős versenypozíciót vívtak ki maguknak, amit egyre növekvő nemzetközi kereskedelmi súlyuk és a régióba érkező jelentős közvetlen külföldi befektetések is jól tükröznek – állapítja meg az UniCredit-csoporthoz tartozó New Europe Research Network (NERN) által végzett legutóbbi piacelemzés. A kutatók szerint napjainkban már a kínai gyártók sem jelentenek veszélyt az ebben a térségben található országok növekedési kilátásaira, annak ellenére, hogy ezek viszonylag rövid idő alatt több mint háromszorosára növelték részesedésüket a nemzetközi kereskedelemben. Az európai piacokért Kína és a kelet-, illetve közép-európai országok között folyó versenyben jól látszik, hogy míg Kína a munkaigényes iparágakra (textil- és bőrgyártás) koncentrál exporttevékenységével, és néhány tőkeigényes területen (elsősorban a számítástechnikai alkatrészek gyártása) is jó versenypozíciót vívott ki, a közép- és kelet-európai államok exportjában elsősorban a közepes és csúcstechnológiát képviselő ágazatok kerültek előtérbe. Ezt a teljesítményt – olvasható az elemzésben – mélyreható és sikeres strukturális átalakítások árán sikerült elérni.
A növekedés jövőbeni fenntartásának zálogát a kutatók a versenyképesség általános javításában látják, ami specializációval és a munkaerőköltségek alacsony szinten tartásával párosul. Ezen a téren pedig, úgy tűnik, Magyarország nincs igazán jó pozícióban, amit az is jelezhet, hogy hazánkat ebben az anyagban több vonatkozásban meg sem említik.
