Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyugdíjpénztárak egyre jelentősebb szereplői a magyar piacnak – hangzott el a kilencedik pénztár-konferencián. Farkas István, a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) elnöke egy 2004-es adatokat tartalmazó uniós statisztikát ismertetve kifejtette: a nyugdíjcélú befektetések Magyarországon a GDP 6,8 százalékára rúgnak, szemben például a csehországi 3,6 százalékkal. Ez az eredmény azonban csak a térségben számíthat jónak, hiszen ugyanez az arány Dániában 30, Franciaországban pedig 45 százalék. Holzer Péter, a befektetési alapkezelők szövetségének (Bamosz) elnöke a kasszák tőkepiaci súlyát emelte ki. A Bamoszhoz tartozó szereplők forgalmának már 50-60 százaléka kötődik a pénztárakhoz, a letétkezelésnek pedig mintegy a harmadát jelenti ez a szektor.
A konferencián szó esett azokról a problémákról is, amelyek nehezítik a továbblépést. A pénzügyi felügyelet főigazgatója, Marsi Erika hangsúlyozta: már most is elkésettnek tekinthető a magánnyugdíjpénztárak szabályozásának átalakítása. A szakember ezzel egyértelműen arra utalt, hogy a kasszák mai formájukban alkalmatlanok arra, hogy járadékot folyósítsanak. A tagoknak így fogalmuk sem lehet arról, megtakarításaik milyen nyugdíjszolgáltatást eredményeznek majd. A szektorban most ráadásul nőttek a kockázatok. A kormányzati intézkedések hatására várható reálbércsökkenés, valamint az állami szféra leépítése a nem fizető tagok számának növekedéséhez vezethet. A központosított behajtás pedig pozitív fejlemény ugyan, de átmenetileg jelentős működési bizonytalansággal járhat. Marsi szerint az, hogy a termékek mind komplexebbé válnak (a nyugdíj-takarékosságra már hitelt is fel lehet venni), szintén a kockázatokat növeli.
