Miközben az összes forgalomban levő bankkártya száma az idei első félévre az előző évihez képest tíz százalékkal emelkedett, a hitelplasztikok bővülése 50 százalékos volt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb jelentéséből. Az összes kártyán belül így már 17 százalékot (ez 4 százalékpontos éves növekedés) tesznek ki azok, amelyekkel a bank pénze költhető. Egyre több intézmény kapcsolódik be a co-branded-termékek kibocsátásába, a kereskedői és hűségkártyák száma most először haladta meg az egymillió darabot. Érdekességként még érdemes megemlíteni, hogy a kizárólag internetes vásárlásokra használható, úgynevezett virtuális kártyák száma közben 61 százalékkal emelkedett, bár számuk így is alig haladja meg a 90 ezret. Az MNB tájékoztatása szerint az első félév során tovább folytatódott a 2004-ben megkezdett chipmigrációs folyamat, amelynek keretében az idei év közepére a betéti kártyák negyedére, a hitel és terhelési kártyák 12 százalékára a mágnescsík mellé már felkerült a chip (a kártyák tehát mindkét környezetben használhatók).
Nem csak a plasztikok, hanem az azokat elfogadó kereskedőhelyek és a bankjegykiadó automaták (ATM) is gyarapodtak az elmúlt egy évben. Az elmúlt év azonos időszakához képest 12 százalékkal nőtt viszont az ATM-ek és az üzletek pénztáraiban felszerelt elektronikus terminálok (POS) száma. A chipek migrációja az ATM-berendezések terén még nem indult el, a POS-ek közül az év közepén 8010, a bankfiókokban felszerelt berendezések közül pedig 197 darab tudta olvasni a chipet. A kártyahasználati szokások korszerűsödése továbbra is igen lassan halad, bár ezen a téren jókora segítséget jelentenek a hitelkártyák (ezekkel a magas költségek miatt nem éri meg pénzt felvenni). A vásárlások részaránya az idei első félévben 44 százalék volt, ami két százalékponttal haladja meg az előző évi arányt.
