Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szinte lehetetlen most megítélni, hogy a megszorítások hatására miként alakul majd a lakossági hitelkereslet – mondta Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke a szervezetnél tartott tegnapi sajtóbeszélgetésen. Az már látszik, hogy a lakáshiteleknél a növekedési ütem jelentősen (100-200 százalékról 25-re) csökkent, de a korábbinál magasabb a fogyasztási hitelek iránti igény. A megszorítások hatására nőhet a betételhelyezés (a németeknél egyértelműen látszik egy ilyen összefüggés), de Magyarországon elképzelhető az is, hogy a magánszemélyek életszínvonaluk fenntartására inkább kölcsönt vesznek fel. A tervezés szempontjából egyáltalán nem mindegy, melyik változat következik be. A hitelkereslet csökkenése ugyan még egyáltalán nem érzékelhető, de az így is biztos, hogy a bankoknak kicsit vissza kell fogniuk profitvárakozásaikat – a csökkenő marzs, de az egyre kockázatosabbá váló hitelezés miatt is. Erdei szerint 2006–2007-ben biztosan növelik céltartalékaik szintjét a bankok.
A beszélgetésen szó esett arról is, hogy a Bankszövetség számításai szerint mintegy 300-350 milliárd forintnyi betét lehet, ami a kamatadó elodázását célzó banki akciók miatt kieshetett az adó hatálya alól. Ráadásul ez a hatás is két évre oszlik el. Amennyiben a befektetési alapok (ezekbe 200-220 milliárd forintnyi pénz áramlott) miatti árfolyamnyereség-adót is figyelembe vesszük, akkor sem lehet túl jelentős összeg (számításaink szerint ez nem éri el a nyolcmilliárd forintot, ami ráadásul kettőnél is több évre oszlik el), amitől elesik a költségvetés.
