Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A cigarettagyártók szerint némileg csökkent a kereslet a legális termékek iránt a jövedéki adó szeptemberi emelése miatt; ez mindig megtörténik, ha adó-, illetve ezzel együtt járó fogyasztói áremelés történik. A csökkenés mértékéről egyelőre nem áll rendelkezésre adat. Az év egészében azonban nemhogy visszaesést, hanem számottevő növekedést várnak. Ennek oka a vámosok hatékonyabb felderítési aránya, a jövedéki minimumadó intézménye – amely lehetővé teszi, hogy az alsó áras szegmens fogyasztói árszintjét a csempészáru közelében tartsák a gyártók – és a kiszámítható, ütemes jövedékiadó-emelés. Utóbbi tág teret biztosít a gyártóknak a fogyasztói árak alakításában, többek között emiatt alakulhat ki a gyártók között valós „árháború”. Mindemellett természetesen a cigarettafogyasztás összességében csökkenő trendet mutat, a becslések szerint 2005-höz képest egymilliárd szállal mérséklődött a fogyasztás – azaz napi átlagban 136 986 doboz cigivel szívnak kevesebbet a dohányosok.
Idén tehát várhatóan 15 milliárd szálra, azaz napi 2,05 millió dobozra növekszik a legális cigarettapiac, szemben az előző évi 13,5 milliárd szállal, vagyis napi 184,9 ezer dobozzal. A fogyasztás kifehéredése ellenére erős maradt a feketepiac: a gyártók szerint Magyarországon 2005-ben a teljes fogyasztás elérhette a 20 milliárd szálat, azaz 6,5 milliárd szál nem törvényes úton került a fogyasztókhoz.
Az ár fele adó
Idén összesen 15 százalékkal növekedett a termék jövedékiadó-szintje, amely mára a legkeresettebb (középkategóriás) termékek árát 465–470 forintra hajtotta. Egy szál cigaretta durván 24 forintba kerül, amiből valamivel kevesebb mint 13 forint az adó és valamivel több mint 11 forint az előállítási költség plusz a gyártó nyeresége. Jövőre is tartja a kormány az idei jövedékiadó-emelés ütemét, vagyis két lépésben, áprilisban és szeptemberben emeli a termék közterhét, mindkét esetben 2,7 százalékkal.
Az italok forgalma is nőtt
A szeszesital-forgalmat sem hagyta érintetlenül a megszorító csomag. E termékkörben 7 százalék volt a szeptemberi jövedékiadó-emelés mértéke. Nagy András, a Magyar Szeszipari Szövetség igazgatója szerint várják az első őszi hónap forgalmi eredményeit, amiből következtetni tudnak a hatásokra. Egyértelmű, hogy nem tesz jót az eladásoknak az adóemelés, de – hasonlóan a cigarettapiachoz – a legális forgalom nagysága függ az illegális termékek piaci részesedésének alakulásától is – mondta lapunknak. Tavaly 17 százalékkal nőtt a termékek közterhe, mégis emelkedett a szeszesital-értékesítésből származó jövedéki adó. Nagy András szerint ennek az volt az oka, hogy az év második felében, szeptember és karácsony között a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) fokozott határ menti ellenőrzéseket tartott, így kevesebb csempészáru érkezett az országba. Az igazgató azonban tisztában van azzal, hogy a VPOP-nak végesek a kapacitásai, és nyilvánvaló, ha a vámosok a cigaretta-ellenőrzésekre fokuszálnak, akkor kevesebb figyelem jut a szeszes italra. Nagy András szerint a legális piaci forgalomra hatással lehet Románia uniós csatlakozása is. A szövetség szorgalmazza, hogy a román–magyar határon ne csökkenjen a vámosok létszáma, hiszen Romániából jelentős menynyiségű legális és hamis termék érkezik a magyar piacra.
Több figyelmet a távol-keleti piacokra!
A kiskereskedelemben a nagyarányú felderítések ellenére is jelentős mennyiségű hamis vagy illegálisan bekerült termék forog. Ezek nagyobbik része a távol-keleti (klasszikus nevükön: „kínai”) piacokon bukkan fel. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint még csak megbecsülni sem lehet, hogy mekkora a kiskereskedelem szürke, illetve fekete része: ha 10 százalékot emlegetne, az éppúgy hihetőnek tűnne, mint ha 30 százalékot mondana. Abban azonban biztos, hogy feketekereskedelem visszaszorítása érdekében komoly előrelépéseket lehetne tenni, ha a jelenleginél szabályozottabbak lennének a távol-keleti piacok. A kereskedelmi szövetség tervei között szerepel egy javaslat kidolgozása, amely a jelenleginél nagyobb transzparenciára kényszerítené a piacok árusait, illetve a piacok működtetőit. E piacokon összpontosul a csempészcigaretta és -szeszesital jelentős része, tehát ezek rendszabályozásával és a szabályok betartatásával a feketepiac egyik legerősebb csatornája válna ellenőrizhetővé.
