Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az év első felében mintegy 64 milliárd forinttal több bevételt realizált a hazai kiskereskedelem, mint egy évvel korábban – derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet legújabb elemzéséből. Emögött az enyhén csökkenő vásárlási gyakoriság ellenére a növekvő átlagos vásárlásonkénti költés áll. Míg tavaly az első félévben egy vásárló átlagosan 1588 forintot fizetett a kasszánál alkalmanként, addig ez 2006-ban 1647 forintra nőtt. Az egyes csatornák között e tekintetben természetesen jelentős különbségek figyelhetők meg: a legalacsonyabb érték a független kisboltokban, a legnagyobb pedig a cash & carry üzletekben mérhető. A modern kereskedelmi csatornák – hipermarketek, szupermarketek, diszkontok és cash & carry üzletek – napi fogyasztási cikkeknél (FMCG) tapasztalt piaci súlya az előző év azonos időszakához képest mintegy 1,6 százalékponttal (57,7 százalékról 59,3 százalékra) emelkedett. A hipermarketek részesedése nem nőtt tovább, stabilan 23,9 százalék maradt. A láncba szerveződött kisboltok által kihasított szelet mára eléri a 15 százalékot, ugyanakkor a független kisboltok piaci súlya 16 százalékról 14,7 százalékra mérséklődött.
A bevásárlások zöme változatlanul a pénteki és szombati napokra koncentrálódik: a háztartások beszerzéseinek mintegy 40 százaléka e két napon valósul meg. Számottevő vasárnapi bevásárlás továbbra is csak a hipermarketekben és a cash & carry üzletekben mérhető.
Bár a gyalogos bevásárlások még mindig túlsúlyban vannak – az összes vásárlás mintegy 67 százalékát így intézik a vásárlók –, ez csupán az értékbeli összforgalom 47 százalékát teszi ki. Az autós bevásárlások szerepe a korábbi tendenciáknak megfelelően újra növekedett.
