Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jelenlegi tulajdonosok, akikhez tavaly év vége felé (NAPI Gazdaság, 2006. november 22., 1. oldal) kerültek a részvények, nem tervezik a stratégia megváltoztatását a Zrínyi Nyomda Rt.-nél, teljesen megbíznak az eddigi menedzsmentben. Legkésőbb jövőre viszont egy újabb, 32 vagy 48 oldalas kiadvány készítésére alkalmas nyomógép beszerzését tervezik – mondta lapunk megkeresésére Óhegyi Lajos, a cég kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. Az új nyomdagép beszerzése lehetővé teszi a külpiaci terjeszkedést is, így a Zrínyi Nyomda – a tervek szerint – Ausztria, Románia, Szerbia és Horvátország felé is nyithat, hasonlóan, mint azt korábban cseh és szlovák nyomdai cégek is tették térségünkben. A Zrínyi számításai szerint a kereskedelmi üzletláncok bővülése, újak megjelenése a következő néhány évben is növekvő megrendeléseket jelenthet.
A négy évvel ezelőtti stratégiaváltás sikeres volt, hiszen míg korábban a termelés 90 százalékát a fővárosi Sanoma kiadó magazinjai jelentették, addig mára a kereskedelmi kiadványok adják a bevétel 70 százalékát, a folyóiratok, a hetilapok aránya 30 százalékra csökkent. A menedzsment tudatosan választotta a fejlesztésnek ezt az irányát, mert a nyomda nem rendelkezett íves nyomógéppel – amiből egyébként is kapacitástöbblet volt/van a hazai piacon –, ezért inkább a nagy példányszámban (heti 500 ezertől akár 3 millióig) megjelenő kereskedelmi kiadványokra specializálódtak.
A csepeli székhelyű cégnél a másfél évvel ezelőtt zárult beruházássorozat megközelítően egymilliárd forintjába került a társaságnak, és ezzel a rotációs piacon a legnagyobb nyomdák közé került a Zrínyi. A folyóiratoknál az íves nyomást bérmunkában végeztetik, mert az előállítás még így is jobban megéri, mint ha saját gépet szereznének be.
Óhegyi szerint a piaci versenyben a hazai cégek esélyeit rontja, hogy a németországi gazdaság eddigi stagnálása miatt az ottani nyomdák már az osztrák piacra is szállítanak, ami az osztrák cégeket is a külföldi piacok felé kényszeríti. A cseh, a szlovák gazdasági környezet pedig kedvezőbb a magyarénál, kedvezőbb feltételekkel vehetnek fölt hiteleket, emellett Szlovákiában alacsonyabb a bér és a papírt is olcsóbban szerzik be az ottani vállalkozások.
A vezérigazgató-helyettes várakozásai szerint itthon az Európai Unió keleti bővítése teremt majd konkurenciát, a romániai nyomdák – például a székelyudvarhelyi – már most is képesek a kiadványok magas minőségű előállítására. Néhány hazai feltörekvő nyomda versenytárs lehet, igaz, ezek egyelőre a 20–100 ezer példányos kiadványok területén vannak jelen.
A nagy kiadók csomagban kérnek ajánlatokat a nyomdáktól, a külföldiek ezért lehetnek versenyképesek, viszont kevésbé rugalmasak, a hazai cégek a csúszásokat jobban tudják kezelni, a szállítás is biztonságosabb. Az árak viszont a két-három évvel ezelőtti szinten befagytak, a magyarországi piac teljesen lefedett, ezért a következő öt év vízválasztó lesz itthon. A kiépített ügyfélhálózat némileg biztonságot adhat, annak ellenére, hogy a kereskedelmi üzletláncok évenként pályáztatják a nyomdákat.
A Zrínyi Nyomda rugalmas és megbízható, amit a partnerek értékelnek, akár az utolsó pillanatban is készek változtatni terveiken. Ezért döntött úgy a cégvezetés, hogy nem törekszik a maximális kapacitáskihasználásra, mert ezzel elveszítenék a rugalmasságot. Néhány megrendelő már azt is felismerte, hogy az olcsóbb nem biztos, hogy a legjobb, ezért az áron kívül számításba veszik azt is, hogy a nyomda már két éve rendelkezik az MSZ EN ISO 9001:2001 szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszerrel, valamint az MSZ EN ISO 14001:1997 környezetközpontú irányítási rendszerrel.
