Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A parlament előtt lévő új gyógyszer-kiskereskedelmi szabályozás 90 százalékban hasonló a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által három évvel ezelőtt megfogalmazott piacnyitási modellhez – mondta Torjákné Amberger Teréz, a szervezet szolgáltatási irodájának vezetője. Csupán két fontosabb területen javasolnak módosítást a beterjesztett javaslathoz képest: egyrészt az árrés jelenlegi szabályozása túlságosan magas ellenőrzési költséggel jár az állam számára, másrészt a tulajdonjog indokolatlan korlátozását jelenti, hogy a személyi jogú gyógyszerésznek a patikát üzemeltető cégben tulajdonosnak kell lennie. A GVH megítélése szerint ha nemcsak patikákban, hanem boltokban vagy benzinkutaknál is hozzá lehet majd jutni bizonyos készítményekhez, az árversenyt indít be. Erre pedig már csak azért is nagy szükség volna, mert a gyógyszerpiacon jelenleg csak a gyártók között van verseny, a patikák között egyáltalán nincs.
Úgy tudjuk, már több kiskereskedő is bejelentkezett a szaktárcához a vény nélküli gyógyszerek értékesítésének engedélyezésére. Ám a kereskedők egyelőre nem nyilatkoznak arról, szerepel-e a terveik között az új termékkör értékesítése. A nagy láncok mindegyike azt mondta: vizsgálják a lehetőséget. A szakemberek szerint a „csend” természetes: addig egyetlen lánc sem nyilatkozik egyértelműen a gyógyszer-forgalmazási terveiről, amíg nem születnek meg a szükséges jogszabályok.
Az Országgyűlés egészségügyi bizottsága tegnap – nem meglepő módon – vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot, ma a gazdasági bizottság tárgyalja a csomagot.
Nagyjából 30–40 ezer kiskereskedelmi üzlet (élelmiszerbolt, drogéria, töltőállomás mellett üzemelő shop) lenne alkalmas a szabad gyógyszerek értékesítésére, szemben a jelenleg működő kétezer patikával, vagyis ugrásszerűen növekedne a szerek elérhetősége, ami a piaci versenyt fokozná. Arra egyelőre nincs garancia, hogy ez automatikusan az árak csökkenését is eredményezné, jelenleg ugyanis a gyártó diktálja az árat.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint egy 200–300 milliárdos forgalmat lebonyolító cégnél a néhány milliós gyógyszerforgalom szinte meg sem látszik a rendszerben. Sokkal inkább a vásárlónak fontos kényelmi szempont a döntő a gyógyszer-liberalizációban. Számítása szerint nagyjából 150 termék válik szabaddá, ebből nem mindegyiket tartja majd készleten a kereskedő, csak azokat, amelyekre a legnagyobb igény mutatkozik. A kínálat kialakításában közreműködhetnek a ma még gyógyszerlátogatónak nevezett üzletkötők. Azt Vámos is elismeri, hogy a szabad termékek haszonkulcsa jóval nagyobb, mint amilyen átlagos árrések mutatkoznak a hazai kiskereskedelemben: vagyis a gyógyszerek forgalmazásához szükséges járulékos (például engedélyeztetés, gyógyszersarkok kialakítása, szakemberképzés) költségek viszonylag gyorsan megtérülnek és hamar hasznot hajtanak. Ám szerinte a gyógyszereknek sokkal inkább „vevőcsábító” szerepük van: a fogyasztó tudatára hat, szívesebben megy olyan üzletbe, ahol akár még gyógyszert is vásárolhat.
