Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szeptember 1-jén életbe lépő 20 százalékos kamat- és árfolyamnyereség-adó a bankok többségének várakozása szerint (NAPI Gazdaság, 2006. augusztus. 18., 4. oldal) jelentősen átrendezheti a lakossági befektetéseket. A körültekintőbbek ugyanis igyekeznek olyan konstrukciókban elhelyezni a pénzüket, amelyeknél minél hosszabb időre el lehet odázni, hogy az elért hozamot kamatadó apassza. Az ő helyzetüket nem igazán könnyítette meg, hogy a kamatadóval kapcsolatos szabályozásban jó néhány hiányosság akad, amiért a bankok, de az Állami Követeléskezelő Központ (ÁKK) is állásfoglalást kértek a Pénzügyminisztériumtól. A hitelintézetek több ponton sem láttak világosan (NAPI Gazdaság, 2006. augusztus 21., 4. oldal), de a kérdések többsége – mint például hogy a kamatadó szempontjából a jegyzési időpont számít, illetve jogszerű, hogy a kamatot akár több év múlva, a futamidő végén, egy összegben fizessék ki – végül az ügyfelek számára kedvező módon rendeződött. Az állampapíroknál többek között az olyan esetben nem volt egyértelmű a helyzet, amikor a jegyzésre ugyan augusztus 31-e előtt kerül sor, ám a kibocsátás már szeptemberre esik. Az ÁKK múlt hét végén kiadott tájékoztatása szerint az ezek után elsőként fizetett kamat (a bankbetétekhez és például a jelzáloglevelekhez hasonlóan) még adómentes, ám az átruházáskor, visszaváltáskor elért árfolyamnyereség már adóköteles.
Azt azonban, hogy az ügyfelek számára bizonytalanságok még így is maradhattak, jól jelzi: az ÁKK közleményében azt tanácsolta a befektetőknek, hogy mielőtt bármit vásárolnak, konzultáljanak szakértőkkel az adófeltételekről.
