Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kölcsönfelvétel nélkül is jelentősen nőtt a lakosság eladósodottsága júniusban, a devizahitelek gyarapodásának ugyanis több mint a felét a forint gyengélkedése miatti átértékelés okozta – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb jelentéséből. A háztartásoknak nyújtott hitelek állománya 205,3 milliárd forinttal, a szektor által a monetáris pénzügyi intézményeknél elhelyezett betétek állománya 114,4 milliárd forinttal nőtt. A hitelállomány elsősorban a deviza miatt gyarapodott, amelynél viszont a növekmény több mint a felét (mintegy százmilliárd forint) az árfolyamok elmozdulása okozta. A betétek esetében 49,3 milliárd forint volt a devizaállomány növekedése, amihez a gyengébb forint 53 milliárd forinttal járult hozzá. A devizamegtakarítások tehát – a nyári időszakban logikusan – változatlan árfolyamnál 3,7 milliárd forinttal csökkentek volna.
A lakosság pozíciója (a betétek és hitelek havi különbözetének alakulása) az árfolyamváltozás hatását kiszűrve is romlott, majdnem negyvenmilliárd forinttal. A változás persze a nyilvántartási értékek alapján különösen meghökkentő: az idei második negyedévben ugyanis márciushoz képest közel 400 milliárd forinttal nőtt a magánhitelek állománya, miközben a betéteknél az emelkedés nem érte el a 82 milliárd forintot. Ilyen körülmények között aligha meglepő, hogy a devizahitelek aránya ez idő alatt 5,5 százalékponttal, 38,2 százalék fölé növekedett.
A cégeknél a júniusi 180,1 milliárd forintos hitelállomány-növekedés majdnem 23 milliárddal csökkenő forinthitelt takar. A devizahitelek 202,7 milliárd forintos gyarapodása viszont kizárólag a gyenge forint számlájára írható. A szektor monetáris betétállománya ugyanakkor 331,6 milliárd forinttal nőtt, amiben „csak” 61,3 milliárd forintot tett ki az árfolyamok változásának hatása. A félév végén tehát markánsan látszott az az egészségtelen jelenség, hogy miközben a vállalkozások megtakarítanak, a lakosság hitelből költ.
