Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A pénzügyi intézmények portfólióinak minősége ugyan tavaly csak a gépjárműhiteleknél romlott jelentősebben, ám ennek oka vélhetően abban rejlik, hogy a megnövekedett kockázatok még nem tükröződnek a minősítésekben – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) éves jelentéséből. A potenciális veszélyforrások közé tartozik a lakossági hitelezés, ezen belül a deviza- és a fogyasztási típusú kölcsönök térnyerése. A rendelkezésre álló jövedelemhez képest a teljes magánadósság 2005 végéig közel 42 százalékra nőtt, ami a pénzügyi felügyelet szerint csak első látásra nem tűnik különösen magasnak (az eurótérségben 100, az Egyesült Államokban 120 százalék fölötti a hasonló ráta). A hazai lakosság eladósodottságának értékelésénél ugyanis – rögzítik – azt is figyelembe kell venni, hogy a lakosságnak csak egy része rendelkezik bankkapcsolatokkal, és ezen belül is csak kisebb hányadnak van valamilyen hitelintézeti kölcsöne. Erre a körre vetítve az eladósodottság mértéke természetesen jóval nagyobb. Másik oldalról: a lakosság átlagának szabad rendelkezésű jövedelmei az összjövedelem kisebb részét képezik, mint Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban. A jövőben tehát kérdés, hogy milyen mértékben nő tovább a lakossági eladósodottság, de nem elhanyagolható a lakosság fizetőképességére ható más (jövedelmi, kamat-, illetve árfolyambeli) feltételek alakulása sem. A szakszervezetek tiltakozása alapján (reáljövedelem-csökkenés) véleményünk szerint nem zárható ki, hogy a kormány Új egyensúly elnevezésű programja – megfejelve az általános emelkedő kamatkörnyezettel – néhány adóst már most is átbillenthet a fizetőképesség korlátján. A pénzügyi rendszer stabilitása persze, mint azt a PSZÁF leszögezi, még a legrosszabb esetben sem kerül veszélybe.
