Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Bankszövetség a kormány Új egyensúly elnevezéssel futó programját általánosságban üdvözli – hangsúlyozta a szervezet elnöke, Erdei Tamás, aki azonban a tegnapi tájékoztatón több konkrét intézkedéssel kapcsolatban is éles kritikát fogalmazott meg. A szövetségnek nyilvánvalóan a legfájóbb pont a banki különadó, amit mostani formájában teljesen elfogadhatatlannak tart. Erdei kifejtette: az állami kamattámogatást az ügyfelek és nem a bankok kapják. A nemzetközi szinten is versenyképes magyar bankszektor az utolsó fillérig befizeti az adót (ami szerinte sokakról nem mondható el ebben az országban), jövedelmezősége pedig egyáltalán nem tekinthető kiugrónak, sem nemzetközi, sem pedig hazai szinten. A hitelintézetek általános adóterhelése ráadásul az elnök szerint 23,4 százalékra rúg, miközben a versenyszektorban az átlag tíz százalék alatt van, a legnagyobb versenytársak pedig legfeljebb 3 százalékos terhet viselnek.
A szektor a vállalt 50–60 milliárd forint helyett közel 80 milliárdos plusz adóteherrel javítja a költségvetést a banki különadó révén, a továbbiakban elvárt 25 milliárdot a szövetség szerint arányosan kellene a gazdaság szereplőitől beszedni. Erdei elképzelhetőnek tartja, hogy bizonyos forgalom felett egy vagy akár két százalékkal növelt szolidaritási adó lépjen be, pedig – tette hozzá – a legnagyobb befizetők így is a bankok lennének. A bankok számára azonban a szolidaritási adó csak 2007. január elsejétől fogadható el, az idén ugyanis így a még élő különadó miatt extrém lenne a bankok terhelése. A kamatadó esetében is csak a határidő tarthatatlan (NAPI Gazdaság, 2006. június 27., 3. oldal) a szövetség szerint.
A pénzintézeti szektor első negyedévi adataival és az idei kilátásokkal kapcsolatban ifj. Nyers Rezső főtitkár elmondta: az összesített adatok még nem tükrözik ugyan, de egyes területeken (lakossági és kis- és középvállalati hitelezés) egyértelmű jelek mutatnak a lassulásra. A jövedelmezőség az első negyedév végére az egy évvel korábbihoz képest határozottan csökkent, és ez már nem tekinthető átmeneti jelenségnek. Erdei úgy látja, hogy a kormány intézkedéseinek hatására extra veszteségek várhatók, a gazdasági növekedés lassulása, az infláció növekedése és a belföldi kereslet visszaesése miatt komoly gondok elé nézhetnek elsősorban a szolgáltató-, valamint az építőipari cégek. A bankoknak – fejtette ki – éppen az ilyen helyzetekre való felkészülés miatt fontos, hogy a jobb években tartalékokat képezhessenek.
