Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közzétette a nyugdíjpénztári tagok elmúlt öt évi díjterhelését. Eszerint – mint lapunk kérdésére Binder István szóvivő hangsúlyozta – a kasszáknál az évek során jelentős és dinamikus díjcsökkenés következett be, ami alól csak néhány szereplő jelent kivételt. A most megismert adatokból (lásd táblázatunkat) mindenestre úgy tűnik, hogy a kasszáknál a díjszintek korlátozására vonatkozó kormányzati javaslat legfeljebb a tagokra hárított költségek némi emelését tenné lehetővé. Ezen a helyzeten pedig elvben a törvénytervezethez szigorítási szándékkal beadott módosító indítvány sem változtat.
A számok értékelésénél azonban – hangsúlyozta érdeklődésünkre Fórizs Sándor, a Hazai Pénztárszövetség elnöke – nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a felügyelet és a szaktárca más vetítési alapot használ. A PSZÁF elemzésében – a nemzetközi gyakorlatnak is megfelelően – a díjterhelést a tárgyév végi vagyon értékéhez viszonyítják, míg a kormányzati előterjesztés számtani átlagot vesz alapul. A tavalyi adatok alapján ez a „kis” eltérés a magánkasszáknál a 0,8 százalékos vagyonkezelői díjterhelés helyett 0,96 százalékot jelentene. Az önkéntes pénztáraknál pedig a 0,66 kúszna fel ilyen módon 0,74-re. Számításaink szerint egyébként a vetítési alap különbsége a teljes díjterhelésnél mintegy 20 százalékos (tehát nem túl jelentős) szintnövekedéssel jár. Fórizs szerint a vagyonkezelésnél azonban ezzel a számítással egyértelműen feszítettnek tűnik a következő évi díjelőírás, aminek betartását a választható portfólió bevezetésének kényszere szinte lehetetlenné is tesz. Az elnök, aki örömmel fogadta, hogy a kormányzat elfogadta a munkáltatói befizetéseknél az előterjesztésben szereplő korlát enyhítését (a minimálbér 20 százaléka helyett annak feléig teljesíthetnek a cégek pénztári befizetéseket dolgozóiknak), arról még nem tudott nyilatkozni, ez milyen bevételkieséssel járhat. A munkáltatói juttatás ezen formája ugyanis így is kevesebb mint a felére csökken.
A Tempo Egészségpénztárnál kiszámolták, hogy ha a 20 százalékos szabály lépne életbe, akkor a kassza közel 130 millió forint éves veszteséggel számolhatna. Ez az új elképzelések alapján 40 millió forint alá csökken. A befolyó tagdíjaknál pedig (a közös korlát miatt) nyilvánvalón kevés lesz az olyan önkéntes pénztár, ahol ne következne be csökkenés.
