Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Miközben a pénztárak többsége ügyfelei hosszabb távú takarékoskodására szolgál, a kormányzat többször is alapvető szabályozási változásokat hajtott végre működési rendszerükben. Ez nem csupán a kiszámíthatóság hiánya miatt kedvezőtlen, hanem a tagok pénzét is apasztják a rendelkezések miatt pluszként felmerülő, illetve a szükséges fejlesztésekre kiadandó összegek. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatait áttekintve látható például, hogy a magánnyugdíjpénztáraknál 2004 első negyedévében az egy évvel korábbit 40 százalékkal, összesen mintegy félmilliárd forinttal haladták meg az adminisztrációval kapcsolatos kiadások, az idei első negyedévben pedig az egyéb költségeknél (ide sorolhatóak például a postaköltségek) láthatunk 65 százalékos emelkedést. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál utóbbi sor egy év alatt 33 százalékkal „hízott”. Lehoczky László, az MKB-pénztárak ügyvezető igazgatója szerint komoly fejlesztéseket igényelt, hogy a kasszáknak az előírásoknak megfelelően gyakorlatilag banki szintre kellett fejleszteniük informatikai rendszereiket. Az önkéntes nyugdíjpénztárnál az áthúzódó hatások miatt még a következő negyedévben is jelentkezik pluszteher amiatt, hogy a rendelkezés szerint a kasszának 15 napon belül kell szolgáltatnia (vagyis a nyugdíjasnak járandóságát kifizetnie).
A legjelentősebb változás alighanem az egészségpénztáraknál (ep.) következett be, amelyeknél azonban (mivel a PSZÁF nem teszi közzé a tételes költségalakulást) a szektor egészét nem lehet ilyen szempontból értékelni. A Tempo Ep. vezetője, Busa Klára lapunk érdeklődésére elmondta: több millió forintot költöttek arra, hogy a kasszáknál a sporteszközök és a üdülési kiadások terén bevezetett korlátot be tudják tagjaikkal tartatni. Ez az összeg ráadásul csak a szükséges hardver és szoftver beszerzését tartalmazza, de például a megugró postaköltséget nem. Tavaly júliustól – mint azt a pénztár már a felügyeletnek is jelezte – bizonyíthatóan csak nagyobb létszámmal és a korábbinál komolyabb technikai háttérrel lehet a feladatoknak eleget tenni. A Patika Ep. vezetője, Lukács Marianna is hasonlókról számolt be. Több hónapos előkészítő munka és informatikai fejlesztés után itt úgy oldották meg a kiadási korlát bevezetését, hogy a Patika egészségkártyán három egyenleg szerepel. Mivel a zsíró ilyen szolgáltatást nem tud nyújtani, a Patika (a zsíró szakmai segítségével) saját autorizációs rendszert alakított ki. Lukács úgy véli, ezt meg kellett tenniük, mivel a pénztártörvény szellemével ellentétes lenne például az, ha a tagok benyújtott számláinak kifizetését utólag megtagadnák. A most tervezett változtatás (ha az úgynevezett életmódjavító kiadások kikerülnek az adókedvezményezetti körből) után persze nem lenne tartható ez az elképzelés. Pluszkiadásokkal viszont ez már nem jár majd – állítják egybehangzóan a szektorban. Nem ilyen jó azonban a helyzet a magánpénztáraknál, itt ugyanis a választható portfólió bevezetése – rögzítette Lehoczky – kasszánként milliós nagyságrendű terhet jelent majd.
Bármekkora pluszterhet jelentenének azonban a jelenlegi kormányzati elképzelések, azokat – a szintén a módosító csomagban szereplők szerint – csak más tételek terhére gazdálkodhatják ki a kasszák. Előírnák ugyanis, minimum mekkora hányadnak kell a tagok befizetéseiből az egyéni számlákra kerülnie.
