A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) egyetért abban a pénzügyminiszterrel, hogy érdemes megvizsgálni: az állami támogatású lakáshiteleknél a bankok a fogyasztók érdekeit sértő módon jártak-e el – bogarászható ki a Pénzügyminisztérium közleményéből. A sorok között olvasva valószínűnek tűnik, hogy elsősorban a legnagyobb magyar hitelintézet egyik lépése keltette fel a hatóságok figyelmét. Erre utal egyébként az is, hogy az OTP – szintén közleményben – szükségesnek tartotta azonnal leszögezni, hogy korrekt árazási politikát folytat és az államilag támogatott hitelek körében a jogszabályoknak megfelelő intézkedéseket alkalmaz.
Az OTP Bank 2006. január 15-ei hatállyal az 2001 augusztusa és 2003 júniusa között felvett lakáshiteleknél eltörölte a kezelési költségre korábban vonatkozó 9 ezer forintos felső korlátot. Ezzel adósai közel harmadának nőtt meg a havi törlesztési terhe. Tény viszont, hogy a kezelési költség korábban alkalmazott kétszázalékos terhét ezzel nem emelték. Kérdés persze, hogy az OTP (és esetleg még más bank) ezzel csak nem tanúsította a szaktárca által várt „önmérsékletet” vagy az előírások be nem tartásával is megvádolható.
A kiegészítő kamattámogatással adott hitelek éves terhe – a kamat és az egyéb, például a kezelési költségekkel együtt – a 2003 júniusában életbe lépett jogszabály szerint – a korábbi szabályozásnak megfelelően – nem haladhatja meg a hat százalékot. A bankok korábban ennél kedvezőbb feltételekkel, esetenként 5 százalék alatti éves teherrel adtak kölcsönt, amit lehetővé tett számukra, hogy az államtól 10 százalékos fix marzsra számíthattak. Utóbbi támogatás csökkenése után a használt lakást vásárló, ötéves kamatperiódust választó hitelfelvevőknek azonnal magasabbá, ám a többi hiteltípust választóknak alacsonyabbá vált a lakáskölcsön kamata. A bankok többsége akkoriban a jogszabályban meghatározott plafon közelében állapította meg a kamat és a kezelési költség együttes mértékét, így a vizsgálódásra elméletben nyílhat tér.
