Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Refinanszírozási megállapodást írt alá az állam képviseletében Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter és az M6-os autópálya Érdi tető–Dunaújváros közötti 58,6 kilométeres szakaszát építő M6 Duna Koncessziós Autópálya Zrt. Az alkalmazott struktúrának köszönhetően jelenértéken több mint 20 millió euró megtakarításra számítanak a felek, ami a koncessziós szerződés értelmében 50-50 százalékban illeti meg az államot és a koncessziós társaságot. Az állam az őt megillető összeg (a mintegy 10 millió euró) 60-70 százalékához a sztráda forgalomba helyezése után, vagyis a tervek szerint május végén, június elején juthat hozzá, míg a fennmaradó összeghez a következő években – mondta lapunknak Felsmann Balázs, a közlekedési tárca vagyongazdálkodási főosztályvezetője.
A refinanszírozási tranzakció során az M6 Duna Koncessziós Autópálya összesen mintegy 411 millió euró hitelált vált fel összességében kedvezőbb adósságszolgálatú finanszírozási megoldással, amelynek fontos eleme az Európai Befektetési Bank (EIB) által nyújtott 200 millió euró hitel és a Dexia Bank szervezésében a luxemburgi tőzsdére bevezetni tervezett, mintegy 211 millió euró értékben kibocsátandó kötvény. Mind az EIB-hitelt, mind a kibocsátandó kötvényt a Financial Security Assurance Monoline biztosító garantálja. Az autópálya-szakasz ppp-konstrukció keretében történő megvalósítására 2004 októberében kötött szerződést az állam a Bilfinger Berger, a Porr és a Swietelsky cégek alkotta konzorciummal – az M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt.-vel. A szerződés a megkötésekor tervezett kilométerenkénti 6,7 millió eurós építési költség, valamint az igen ambiciózus, havi 3,3 kilométeres átlagos építési sebesség alapján nemzeti és európai összehasonlításban is a leghatékonyabb projektek közé sorolódik. (A ppp-konstrukció keretében a finanszírozásért a nyertes felel, az állam pedig a következő húsz évben úgynevezett rendelkezésre állási díjat fizet a cégnek.) A beruházást eredendően egy nemzetközi bankkonzorcium hiteléből finanszírozták, ám most, hogy az építkezés elkészült, és így az üzleti kockázat is mérséklődött (hiszen már csak az üzemeltetés van hátra), ideálissá vált a helyzet a refinanszírozásra. Hasonlóan működik ez a nemzetközi gyakorlatban is, főleg a brit projekteknél. A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan ennél a projekteknél a kezdetekkor abban is megállapodtak a felek, hogy a beruházás refinanszírozási nyereségén osztoznak.
