A Lidl német diszkontlánc a magyarországi megjelenését követő egy év alatt, 2004 novemberétől 2005 végéig legalább 1,5-2 százalékot szakított ki a napi fogyasztási cikkek piacából – derül ki a GfK Hungária elemzéséből. A hálózat ugyanakkor közel sem érte el végleges méretét: jelenleg 54 üzlete van a magyar piacon, de a hírek szerint legalább százat kíván nyitni. Az áruházlánc forgalma nagyjából 80 milliárd forintra tehető, ami az új üzletek nyitásával várhatóan exponenciálisan növekszik. Ezt erősítheti még, hogy a Lidl javítani szeretné a jelenleg roppant alacsony vásárlói lojalitást.
A GfK felmérése szerint a diszkontlánc üzleteiben vásárlók többsége nem hűséges a Lidl márkához, azok a vevők, akik vásárolnak a cégnél, a beszerzéseik 90 százalékát máshol bonyolítják le. Ennek következtében az egy háztartás által a Lidlben elköltött összeg – a múlt év első félévéből számolt mérték éves szintre vetítése után – nem haladta meg 25 ezer forintot. Az egy alkalomra jutó kosárérték 2500 forint körül alakult, ami szintén alacsonynak számít Magyarországon a versenytársak adataival összevetve.
A Lidl megjelenése nyilvánvalóan tágította a napi fogyasztási cikkek piacát, ám ez a hatás gyengébb, mint a forgalomelszívás a vetélytársaktól. A diszkontlánc a GfK szerint is elsősorban a konkurencia forgalmának rovására szerezte meg jelenlegi piaci részesedését, és jelenléte más elemzők szerint egyre inkább érezteti hatását a piacon. Az elemzés kitér arra is, hogy a Lidl sikerének kulcsa az alacsony árszínvonal, s a németek megjelenése a magyar kiskereskedelemben hosszabb távon némileg átrendezheti a szektor szereplőinek játékterét. Ebben az átalakulási folyamatban részt vesz majd az ugyancsak diszkontüzleteket működtető Aldi is, amely várhatóan a következő évben jelenik meg Magyarországon (NAPI Gazdaság, 2006. január 13., 1–4. oldal).
Hőnyi Gyula