Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nemzetközi Lobbisták Egyesülete
A joggyakorlat kialakítását inkább politikai szándék vezérli a racionális gondolkodás helyett, holott a közelmúlt amerikai példája is jól mutatja, hogy a lobbitevékenység szabályozhatósága esetleges – véli Morenth Péter. A Nemzetközi Lobbisták Egyesületének elnöke szerint a több sebből is vérző leendő hazai lobbitörvény – a magyar társadalomhoz hasonlóan – nem tudja szétválasztani a törvény kapcsán a korrupció és a lobbi fogalmát, ezenkívül számos formai, tartalmi és logikai hibája van. Nem világos például, mit szankcionálna pontosan, és mi alapján szabná ki a legfeljebb 10 milliós bírságot a mégis lobbizó természetes vagy jogi személyre. A szakértő szerint a jogszabály az érdekérvényesítést úgy állítja be, mintha az csak a törvényalkotásra és az önkormányzatokra vonatkozna. Csak azokat próbálja megítélni, akik üzletszerűen és megbízásból végzik a tevékenységet, a civil és érdekvédelmi szervezeteket továbbra is a szabályozatlan szférában hagyja. Az érdekkijárást üzletszerűen végzők számára hivatalos regisztrációt és féléves jelentéstételi kötelezettséget ír elő a leendő törvény. Ennek kapcsán Morenth Lengyelországot említi ellenpéldaként, ahol a szabályozás nem a lobbistát, hanem a közhatalom képviselőjét kötelezi jelentésre. A szakértő azonban úgy véli, teljesen felesleges új hivatalt létrehozni ilyen jellegű nyilvántartás vezetésére, amit a megbukni látszó román minta is jól mutat. Morenth szerint az amerikai Abramoff-ügyhöz hasonló botrány Magyarországon nem fordulhatna elő, ilyen horderejű ügyek nincsenek terítéken, ráadásul hamar „feldobnák” az illetőt.
Avantgarde Group
Nem kizárólag a lobbitörvény az, ami változást okoz az érdekérvényesítés területén: a lobbistáknak szembe kell nézniük az európai uniós paradigmaváltással, azaz egy egészen eltérő jogrendszerrel és politikai kommunikációs közeggel – mondta lapunknak Kurdy-Fehér János. Az Avantgarde Group vezető tanácsadója szerint a területen új helyzetet teremtettek a magyar politikában végbement változások: az előbbi és a jelenlegi kormányzati időszakban háttérbe szorultak a szakminisztériumok, az ügyek miniszterelnöki irányítás alá kerültek. Módosult a vállalatok jogi környezete is, megszülettek az ágazati törvények és lassan megszűnnek az uniótól kapott átmeneti mentességek. Kurdy úgy véli, a diplomáciai érdekek felerősödése is hatással van a szakmára, a szomszédságpolitikát például meghatározza a Mol és az OTP régiós szerepe, és az is megtörténhet, hogy a multinacionális amerikai és európai vagy orosz tőke éppen Magyarországon ütközik. Kurdy szerint az érvényesülhet a szakmában, aki a lobbi érdekeit piárosként tudja meghatározni. Csak azok a lobbifolyamatok működőképesek, amelyek kommunikációs pluszt hordoznak, azaz a gazdasági érdekeket „bulvárosítva”, a térség vagy az egyén nyelvén tudják megfogalmazni. Kevés PR-ügynökség foglalkozik Magyarországon lobbizással, kevés a szakember is, így a jövőben felértékelődik majd az a jogi, illetve az európai diplomáciai ismeret – véli Kurdy.
Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC)
Az európai uniós tagság nyújtotta előnyök jobb kiaknázása és Magyarország versenyképessége érdekében átfogó stratégiára van szükség, ehhez pedig elengedhetetlen a legfontosabb területeken a politikai pártok közötti konszenzus. Ennek megteremtéséhez kíván hozzájárulni a magyarországi nagyvállalatokat tömörítő szervezet, a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC), amelynek tagsága jelenleg 14 vállalatvezetőből áll – mondta lapunknak a szervezet új elnöke, Takács János, az Electrolux Lehel Kft. vezérigazgatója. Következetesen betartott alapszabály, hogy a tagok nem folytatnak lobbitevékenységet a vállalatok egyéni üzleti céljából, kizárólag Magyarország érdekében fejtik ki ez irányú tevékenységüket. A HEBC többek között azt szeretné elérni, hogy az oktatás, a tudomány-, az energia- és az iparpolitika, a nagy ellátórendszerek, az államigazgatás terén minél előbb és minél gyorsabban megkezdődjenek a reformfolyamatok, emellett lépések történjenek Magyarország imázsának javítása érdekében. A szervezet javaslatait is tartalmazó jelentését évente készíti el a HEBC, amelyet azután megvitat a magyarországi politikai döntéshozókkal, akik általában egyetértenek felvetéseikkel, de akiktől gyorsabb, határozottabb megvalósítást várnának a nagyvállalatok vezetői. Az éves jelentést a HEBC eljuttatja az EU-tagállamok magyarországi nagyköveteihez és az Európai Unió különböző testületeihez is.
