Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
UPC Magyarország
Üzleti tervének elkészítésekor a UPC nem a PM vagy az MNB éves inflációs prognózisát veszi alapul, hanem a céget érintő költségelemek várható változását vizsgálja – mondta lapunknak Szűcs László, a UPC szóvivője. Ezek között vannak olyanok, amelyek árának változását csupán becsülni lehet, ilyen például a működési költségek között a benzin vagy más energiahordozó ára. Emellett a társaság kiadásai között vannak ezeknél jobban tervezhetőek, hiszen év végére általában összeállnak a következő évre vonatkozó szerződések, s ismertté válik, hogy az egyes televíziós társaságokkal milyen áron sikerül megállapodni műsoraik továbbításáról (a tévétársaságok nem feltétlenül az inflációt figyelembe véve változtatnak áraikon), de a hatósági díjak, illetve a szerzői jogdíjak változása is kiderül ekkorra. A UPC szolgáltatási díjainak változtatásakor az előző év inflációs adatait veszi figyelembe, de ez csak egyik eleme a költségnövekedésnek, ehhez adódnak még a cég közvetlen költségei. A UPC a fentiek figyelembe vételével 2006-ban átlagosan 10 százalékkal emelte a kábeltelevíziós szolgáltatás díját, s miután ez a szolgáltatás a 15 százalékos áfakörbe tartozik, az év eleji adóváltozás nem érintette, szemben az internet- és a telefonszolgáltatás tarifáival, amelyeknek bruttó ára 4 százalékkal mérséklődött 2006 január 1-jétől.
Flextronics Magyarország
Az inflációs prognózissal, valamint más gazdasági folyamatok elemzésével a Flextronics Magyarország Kft.-nél egy külön stáb foglalkozik. Lang János, a Flextronics zalaegerszegi ipari parkjának igazgatója szerint az eredmény általában jól tükrözi a valós gazdasági folyamatokat. Lang hozzátette: a gyorsan változó gazdasági körülmények között erre minden korábbinál nagyobb szüksége van egy olyan multinacionális nagyvállalatnak, amely szinte az egész világon jelen van és bérgyártást végez. Kiemelten figyelnek a gazdasági környezetre, az adórendszer változásaira, a munkaerő-piaci mozgásokra, valamint a bérek alakulására.
A sütőipar emelne, a húsipar kivár
A sütőipari cégek folyamatosan tárgyalnak a kereskedelemmel, egyelőre azonban nem látni a végét az áremelésnek – mondta lapunknak Werli József, hozzátéve, hogy a kereskedők egy része – nem az üzletláncok – esetében részeredményeket már sikerült elérni. Szerinte ma a fehér kenyér reális forgalmazói ára 230–250 forint lenne kilogrammonként. Remény Ervin, a Húscéh ügyvezető alelnöke szerint az élő sertés Magyarországon drágább mint az unióban, a késztermékek árai viszont uniós szinten nálunk a legalacsonyabbak. Ez önmagában indokolná az áremelést, bár a hústermékekben 60 százalék, a készítményekben ennél kevesebb az alapanyag ára. Áremelésre a rendkívül erős piaci verseny miatt inkább a második félévben, az új kereskedelmi törvény életbe lépésével lehet számítani.
