– Immár három és fél éve irányítja vezérigazgatóként a Szerencsejáték ZRt.-t, amit a napokban az ÁPV Rt. „Az év menedzsere” díjjal ismert el. Milyen értékűnek tartja ezt az elismerést, figyelembe véve, hogy a díj kevéssé ismert a szélesebb közvélemény előtt?
– Az ÁPV Rt. tavalyi évbúcsúztató rendezvényén vehettem át a díjat. A kihirdetés előtt semmilyen előzetes információm nem volt arról, hogy kapok egy ilyen elismerést, amelynek rangját, értékét nem feltétlenül az határozza meg, hogy mekkora a hírverés körülötte. Szakmai körökben megfelelően elismerik, magas a mérce, amit el kell érni ahhoz, hogy valaki megkapja. Ahogy az átadók sem mentek bele a részletekbe, én is csak a hivatalos magyarázatot mondhatom: az ÁPV Rt. a portfóliójába tartozó állami cégek vezetői közül annak ítéli oda a díjat, akinek vállalata az adott évben jelentős teljesítményt vagy javulást tudott felmutatni. Az indoklás szerint cégünk stabilan, évek óta több tíz milliárd forint befizetést teljesít a költségvetésbe, ugyanakkor Európa egyik legjövedelmezőbb szerencsejáték-társasága, amelynél az infrastruktúra- és a termékfejlesztés is folyamatos. Egyébként rajtam kívül Kiss László, az Ipoly Erdő Rt. vezérigazgatója és Zilahi-Sebess Géza, a Hajdú Volán Rt. vezérigazgatója is megkapta e kitüntetést, s az ezzel járó pénzdíjat.
– A társaság az elmúlt években rendre túlteljesítette bevételi és nyereségtervét. Miért éppen 2005-ben lett a cég vezetője „Az év menedzsere”?
– Erre a kérdésre nem tudom a pontos választ, nem én vagyok az illetékes. Az viszont valószínűsíthető, hogy nem pusztán a mérlegeredmények számítanak, hanem a társaság egyéb teljesítményei is. Így például az, hogy kimutatható legyen a cég piaci pozíciójának erősödése, s láthatók legyenek a további fejlődési irányok. Ugyanakkor fontos szempont lehet még, hogy ne csak egy sikeres év álljon az adott társaság mögött.
– Az előzetes adatok szerint idén a tavalyihoz hasonló, mintegy 130 milliárdos árbevétellel számolnak. Az előző években is mindig kevesebb bevételt és költségvetési befizetést terveztek, mint amennyit végül is teljesítettek, általában több mint 10 százalékkal túllépték a terveket. Az új esztendőre is lényegében az előző évben elért eredményeket tervezik. Miért ez az óvatosság?
– Az éves tervet mindenkor az igazgatótanács fogadja el, alapvetően annak figyelembevételével, hogy a játéklehetőségeket „csak” kínáljuk, nem tudhatjuk előre, milyen lesz az emberek játékkedve. A következő üzleti évben összesen mintegy 130 milliárdos forgalommal és mintegy, 1,5 milliárdos adózott nyereséggel számolunk. A bevételek mintegy 80 százaléka a számsorsjátékokból, nagyjából 10 százaléka a fogadásos játékokból, fennmaradó része pedig a kaparós sorsjegyekből származik. Úgy tűnik, hogy a játékkedv töretlen, változatlanul népszerűek a számsorsjátékok, ezen belül is a legvonzóbb az ötös lottó. Ezen tavaly összesen hat alkalommal volt telitalálatos szelvény, ebből az egyik 2,3 milliárdot ért, legutóbb pedig meghaladta a félmilliárdot. A játékok forgalmát nagymértékben befolyásolja a halmozódó nyeremény összege, ám pusztán erre nem hagyatkozhatunk. A meglévő játékok népszerűsítése mellett igyekszünk – megfelelő előkészítéssel – új termékeket és szolgáltatásokat bevezetni a piacra. Ezek közül a legutóbbi, a „gyors lottó”, azaz a Puttó sikeresnek bizonyult, hiszen alig másfél hónap alatt több mint 1,6 milliárd forint forgalmat bonyolítottunk le vele. E játékból a következő évben 8–10 milliárdos bevétellel számolunk. Úgy tűnik, sikerült megnyerni egy olyan játékosréteget, amelyik eddig nem vagy kevésbé volt az ügyfelünk. Ugyanakkor kedvező fejlemény, hogy visszaállt a korábbi szintre a kaparós sorsjegyek forgalma, amely átmenetileg – amíg tartott az új számsorsjáték újdonságának varázsa – mérséklődött. Az eddigi adatokból arra következtetünk, hogy a következő években bővülni fog a játékosok köre, azaz a Puttó fogadói nem más játékot hagynak el annak kedvéért.
– Hallani olyan véleményt, hogy a Puttó a lottójátékok „félkarú rablója”.
– Téves következtetés. Sem a játék célja, sem annak stílusa nem hozható közös nevezőre a nyerőautomatákéval. A játék környezete is egészen más, hiszen többnyire lottózókban, online-terminálokkal ellátott üzletekben és kulturált vendéglátóhelyeken lehet Puttót játszani. Pszichésen is jobb a „csak” ötpercenkénti játék-, illetve nyerési lehetőség. Az újabb játékhelyeket is meghatározott szempontok szerint választjuk ki. Idén országosan csaknem félezerrel gyarapszik a Puttót is értékesítő helyek száma, az ezekben működő online berendezések a többi általunk kínált szerencsejáték igénybevételére is alkalmasak.
– „Titokban” a lóverseny-fogadási hálózatot is építik?
– Szó sincs róla. Bár van még tárolókapacitása a jelenleg is kiválóan működő Essnet rendszerű hálózatnak – ami a mintegy hatezerből jelenleg országosan 4500 berendezés működtetését jelenti –, ám ahhoz nem lenne elég, hogy megterheljük a lóversenyfogadással is, teljesen új rendszert kellene beállítani. Sőt erről új törvényt kellene hozni, illetve a meglévőt módosítani.
– Az elmúlt években meglehetősen aktívan szorgalmazta a Szerencsejáték ZRt., hogy új, korszerűbb szerencsejáték-törvény szülessen. Mi valósult meg a korábbi javaslataikból?
– Sajnos továbbra sincs új, átfogó szerencsejáték-törvény. Csak annyi a változás, amit az adótörvények egyes pontjainak módosításával megszavaztak a parlamenti képviselők. Teljesült az a javaslatunk, amely szerint a sorsjegyek után nem kell személyi jövedelemadót fizetni, ezzel – főleg a kis nyereményeknél – javul a nyeremény-visszafizetési arány, ami forgalomnövelő tényező, s amelynek köszönhetően több játékadóval számolhat az államkassza. Ugyanezt szeretnénk elérni a Puttó és a Tippmix játékoknál, s változatlanul készen állunk arra, hogy egy új szerencsejáték-törvényhez – megfelelő információk birtokában – jól hasznosítható javaslatokat tegyünk.
– Számol a társaság az interneten elérhető szerencsejátékok miatti forgalomcsökkenéssel?
– Egyelőre nincs okunk aggodalomra. Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy ez a probléma változatlanul megoldatlan, pedig a szerencsejáték-törvény egyértelműen illegális tevékenységnek minősíti. Tudomásom szerint a Szerencsejáték Felügyelet minden tőle telhetőt megtesz az illegális internetes szerencsejátékok itthoni terjedése, illetve használata ellen, de ez nemzetközi összefogást igényel.
– Lesznek-e új játékok az új évben?
– Igen, készülünk rá. Ősztől egy bingó típusú játék bevezetését tervezzük, amelynek sorsolása hetente egyszer, hétköznap lesz. Emellett várhatóan tavasztól az interneten keresztül is lehet majd fogadni a Tippmixre. Ezzel e játék forgalmának további növekedését várjuk. Tavaly a megelőző évhez képest mintegy 50 százalékkal többen tippeltek, s a Totóval együtt több mint 12 milliárdos forgalmat értünk el e két játékból. Ezzel együtt arról sem szabad megfeledkezni, hogy alighanem jó hatással lesz a fogadási kedvre a 2006-os labdarúgó-vb is.
– Milyen bevételek származnak a cég kaszinóérdekeltségeiből? Megtartják-e tulajdonrészüket? Korábban Miskolc és Szeged került szóba új egységek nyitásának helyszíneként. Lesznek-e, s ha igen, mikor, új kaszinók?
– A múlt évben több mint 220 millió forint származott ebből az üzletágból, amelyben továbbra is megtartjuk részesedésünket. Új kaszinók nyitása azonban egyelőre nem szerepel a terveink között.
