Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A svájci központi bank tegnapi ülésén a várakozásoknak megfelelően 25 bázispontos emelésről döntött, ezzel a kamatsáv 0,50–1,50 százalékra, az irányadó sávközép pedig 1 százalékra módosult. Jean-Pierre Roth jegybankelnök szerint az alapkamat még mindig nincs a megfelelő szinten, a teljes foglalkoztatottság elérése további kamatemeléseket tesz szükségessé, ezeket jövőre várhatóan végre is hajtják. Nálunk idén még csupán a CHF-libor-hoz kötött vállalati hitelkamatokat érinthette az irányadó svájci kamatsáv célközepének az emelése, ám jövőre már éreztetheti a hatását valamennyi hiteltermék esetében – derült ki lapunk kérdései nyomán. A piaci svájcifrank-kamatokban már jó előre beárazták a lépést – mondta lapunk kérdésére Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. A svájci kamatdöntés miatt elvileg a frankárfolyam erősödése várható – tájékoztatott a Budapest Bank –, de ennek egy része már a kamatemelési várakozások miatt korábban beépült az árfolyamokba.
Az OTP Bank árazási testülete az Európai Központi Bank (ECB), illetve a svájci jegybank 25 bázispontos kamatemelését 2006. január 4-i hatállyal leköveti a devizaalapú lakáshiteleknél és a devizaalapú jelzálogtípusú hiteleknél, egyaránt 0,25 százalékkal növelve a kamatokat – tudta meg a Napi Online. Ez a havi törlesztőrészletet mindössze 1,6 százalékkal emeli meg. Az Erste Bank honlapján található hitelkalkulátor alapján amennyiben a frankalapú, szabad felhasználású jelzáloghitel kamatát a jelenlegi 4,75 százalékpontról 5 százalékpontra emelnék, a törlesztőrészlet hasonló mértékben nőne. Az ötmillió forintos, húszéves futamidejű kölcsönnél ez mintegy 700 forinttal dobná meg a részleteket. Az Erste Bank egyébként kérdésünkre azt közölte, hogy egyelőre nem emelik a frankhitelek kamatát.
A svájcifrank-alapú lakáslízing-konstrukciók árába automatikusan beépül a változás, mivel drágul a társaság forrásköltsége – ismerte el kérdésünkre Wrábel Zsolt, a konstrukciót művelő OTP-SCD Lízing Rt. vezérigazgatója. A lízingcégnél a kamatokat úgy állapítják meg, hogy az a bankközi kamatláb (ebben az esetben a CHF Libor) plusz 6 százalékot kell fizetni, amely eddig 6,84 százalék volt, s most 7,09 százalékra változik. Ennek következtében a 15 milliós lízingösszeg 25 éves futamidejű szerződésnél a tehernövekedés 1900 forintot tesz ki, a drágulás tehát itt is csupán 1,8 százalék. A lízingcégeket általában is érinti a változás, hiszen a kintlévőség több mint nyolcvan százaléka frankalapú. Antall Pál, a Magyar Lízingszövetség elnöke kérdésünkre elmondta, hogy a meglévő állományt a lízingcégek át fogják árazni, bár fáziskéséssel. Így nő a nem fedezett portfólió aránya, hiszen az ügyfélkötelezettség emelkedik, miközben a fedezet értéke nem.
