Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Besenyei Ferenc,
a Pannontej Rt. vezérigazgatója:
A termelőknek szembe kell nézniük a világpiaci árakkal, nem hagyatkozhatnak a támogatásokra. A magyar tejtermelőket érthetően érzékenyen érinti, hogy ma már szinte alig van támogatás az ágazatban, de a minőségi termékeket így is értékesíteni lehet. A Pannontej például támogatás nélkül is el tudja adni a Pannónia sajtot az Egyesült Államokba. Az EU-csatlakozás óta tejegyenértékben számolva felére esett a magyar tejtermékek exportja, ráadásul a kivitelen belül nőtt a tankos (feldolgozatlan) tej aránya, ami a feldolgozóipar hiányosságairól tanúskodik. A sajtfogyasztás ugyanakkor növekvő tendenciát mutat, ez optimizmusra ad okot.
Kovács László,
a Délhús Rt. elnök-vezérigazgatója:
Egyelőre nehéz felmérni, milyen hatással lesznek a magyar sertéságazatra a WTO és az EU között zajló tárgyalások. Az eddig látható fejlemények alapján elmondható, hogy a mezőgazdasági támogatások leépítése komoly kihívások elé állítja az ágazatot. Jelentősebb visszaesés lehet abban az esetben, ha dél-amerikai nyomásra további támogatáscsökkenést sikerül kiharcolni, ez ugyanis a magyar sertés exportjának beszűküléséhez vezet. A nemzetközi piacokon a verseny nagyon éles, az olcsóbb brazil sertés az orosz piacról már így is kiszorítja az uniós exportőröket.
Vermes András,
az Agrograin Rt. elnök-vezérigazgatója:
Valószínűleg nem lesz hatással a magyar búzatermelésre az uniós agrártámogatások átalakítása. Az intervenciós felvásárlási árak ugyanis a magyar termelőknek nagyon-nagyon jó árak, s ezeknek a csökkenése esetén is még mindig jól adhatják el a búzát. A közös agrárpolitika változásai hatására mindenesetre kisebb lesz a földalapú támogatás, ezért a növénytermesztés kevesebb pénzhez fog jutni. A magyar mezőgazdasági támogatások 2010-re fogják elérni az uniós mértéket, ehhez pedig Magyarországnak ragaszkodnia kell. A felülvizsgálatra csak ezek után kellene sort keríteni.
Galyó János,
a Baromfi Terméktanács elnökségi tagja:
A hazai baromfitermelőknek az lenne az előnyös, ha a baromfi az „érzékeny cikkek” kategóriájába kerülne. Így a vámok csökkentése nem haladná meg a 20 százalékot, szemben a többi termékre érvényes 60-70 százalékkal. Az EU már többször vesztett baromfiügyben, márciusban például kénytelen volt bezárni azt a kiskaput, mely szerint egyes sózott csirkeféléket a frisshez lehetett sorolni. A magyar baromfiipar több szempontból is hátrányban van a dél-amerikaival szemben: az import felénk egyirányú, emellett az uniós élelmiszer-biztonsági és állatvédelmi szabályok betartását – amelyek a termelést biztonságosabbá, de drágábbá is teszik – meg kellene követelni a brazil exportőröktől is vagy kompenzálni kellene a versenyhátrányt.
