A WTO-tárgyalások nem szólhatnak egy-két tengerentúli agrárexportőr ország vágyairól – fogalmazta meg elvárását az Európai Bizottságnak írt levelében 13 EU-ország, közöttük Magyarország is. Szakértők szerint az egységes fellépés hatása már érezhető Brüsszel legutóbbi tárgyalási javaslatában, amelyben a közösség jelzi: elérkezett a kompromisszumok határára, illetve közli az unió elvárásait is.
Az EU már több intézkedést hozott az agrárreformok érdekében. Ezek alapja a közös agrárpolitika (KAP) 2003-ban elfogadott reformja, amellyel mód nyílt arra is, hogy az unió a termelési támogatások jelentősebb megnyirbálását ajánlja fel, mint bárki más. Brüsszel ráadásul már tavaly jelezte a WTO-tárgyalásokon: kész felszámolni a mezőgazdasági exporttámogatásokat, ha tárgyalópartnerei is megteszik ezt. Hiába kezdte azonban meg az EU a KAP reformját, nagy tengerentúli agrárexportőr tárgyalópartnerei egyre újabb követeléseket fogalmaztak meg. A legfrissebb az agrárvámok lebontásának kérdése: az EU által felajánlott vámcsökkentést kevésnek tartják azok a fejlődő országok, amelyek ugyanakkor nem kívánják érdemben megnyitni saját piacaikat.
Magyarország vállalja a nemzetközi kereskedelem korlátainak fokozatos lebontását, de nem veszélyezteti emiatt a magyar agrártermelők jövőjét, s az európai mezőgazdasági modellt sem – fogalmazták meg a WTO-tárgyalások kapcsán magyar illetékesek. A mezőgazdasági piacra jutás terén nincs helye további engedményeknek, és az eddigiek is csak akkor tarthatók, ha végre a tárgyalópartnerek is hajlandók érdemi lépésekre – vélekedett Gráf József agrárminiszter, megfogalmazva azt is, hogy az EU, illetve Magyarország már nem tud több kompromisszumot kötni. Magyarország agrárexportjának kétharmada uniós tagállamokba kerül, ezért az EU-vámok nagymértékű csökkentése a legjelentősebb piacokon erősítené a versenyt az egyes szakágazatokban, például a baromfinál és a cukornál, olyan helyzetben, amikor a magyar gazdálkodók még évekig csak a töredékét kapják meg a nyugat-európai versenytársaiknak jutó támogatásnak.
