Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jelzáloghitel-szerződést közokiratba foglalni csupán az állami kamattámogatásos lakáshitelek esetében kötelező, míg a többi lakás- vagy szabad felhasználású kereskedelmi banki jelzáloghitel esetében nem – hangzott el tegnap a Magyar Országos Közjegyzői Kamara sajtótájékoztatóján. Az ugyanis a hitelezők, vagyis a bankok és persze a betéteseik, s nem a hitelfelvevők érdeke, hiszen az okirat birtokában a bankok pénzkövetelése közvetlenül végrehajtható. Így kérdéses, hogy a közjegyzői díjat kinek kell fizetnie, jellemző banki gyakorlat, hogy a hitelfelvevőknek. Ám az OTP Bank mintegy két hónapja már átvállalja a közjegyzői díjat ügyfeleitől, a példáját követte az Erste Bank is, és a közjegyzői kamara reményei szerint ez nem csak akció lesz, hanem tartósan így marad – mondta Kapás Katalin, a kamara elnöke. Tóth Ádám alelnök példaként említette Németországot, Ausztriát, Csehországot és Szlovéniát, ahol ez az általános.
Arra azonban a közjegyzők nem tudtak választ adni, hogy a bankok az így bevállalt díjat beépítik-e másképpen a díjaikba. Pozitív banki példa is akad, mivel van olyan bank, amely bizonyos összeghatár alatt nem is kéri a szerződés közokiratba foglalását – mondta Parti Tamás, a kamara szóvivője. A közokiratba foglalás a bankok tartalékolási tevékenységét is befolyásolja, ezért is érdekük.
