Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Agyoncsapják az amúgy is gyenge magyar karórapiacot az időről időre feltűnő, majd eltűnő fantomvállalkozások, amelyek nagy tételben vásárolnak elfekvő raktárkészleteket, és szerviz-, illetve szakmai háttér nélkül, rendszerint az év végén mindenkinek aláígérve terítik a portékát. A szakértők szerint az ilyen vállalkozások elsősorban a szürkekereskedelmet erősítik, hirdetéseikkel pedig megtévesztik a fogyasztókat. Gyakran a márka listaárához képest 70 százalékos árengedményről beszélnek, ám a meghirdetett termékek egy része soha nem került Magyarországon hivatalosan forgalomba, illetve annyira régi a kollekció, hogy már a hivatalos forgalmazó sem tart hozzá alkatrészeket. Arról nem beszélve, hogy a listaárakat általában magasabban állapítják meg, mint amilyenek a márkakereskedő hivatalos árai. Ha az így vásárolt termék elromlik, javíttatása rossz esetben lehetetlen, vagy annyiba kerül, mint maga az óra.
A honi piacon a karácsonyi szezon az egyetlen időszak, amikor az óra-ékszer kereskedők nyereségre tehetnek szert, az év többi részében az üzletek zöme nullszaldóval dolgozik. A számítások szerint a teljes piac 15-20 milliárd forint körül teljesít évente. Ebben a legnagyobb szerepe a márkás óráknak van, a darabszámot tekintve azonban tizedannyit adnak el belőlük, mint az olcsó fajtákból. Lichtenberger Györgyné, a Seiko márkák hivatalos forgalmazója, a TCM Kft. ügyvezetője szerint a 40 ezer forint feletti termékek éves forgalma 100-150 ezer darabra becsülhető, míg a 10 ezer forint alatti termékekből általában egymillió fogy. A Seiko jó helyzetben van a magyar piacon, hiszen márkái (a Pulsar, illetve a Lorus) közismertek, ám ennek ellenére a magasan pozicionált kinetikus órákból havonta mindössze 40-50 darabot tudnak értékesíteni. Az ennél drágább órákból jó, ha havonta egy gazdára talál.
A svájci óramárkákból éves szinten ezer, legfeljebb tízezer darabot értékesítenek. Nem véletlen tehát, hogy az órások zöme javításra, elemcserére és más szolgáltatásra szakosodik. A gyér kereslet miatt a választék is szűkebb, emiatt a vásárlók úgy érezhetik, hogy 350–500 kilométerrel odébb, például Svájcban olcsóbbak a prémium márkák. Lichtenberger Györgyné szerint ez nem feltétlenül fedi a valóságot, hiszen jelenleg legfeljebb az áfatartalom magasabb a termékeken. Ugyanakkor abban egyetért, hogy a választék szegényesebb, viszont aki az újdonságokat, új technikákat keresi, az itthon is hozzájuthat.
Az ügyvezető szerint „dereng a fény az alagút végén”; mint mondta, a decemberi hónapra kissé alábecsülték a piacot a kinetikus karórákra szóló 50 darabos rendeléssel. Úgy tűnik, ma már mind többen vannak, akik hajlandóak kiadni 160-170 ezer forintot egy ilyen szerkezetért. Tény az is, hogy a karácsonyi időszakban 30-35 százalékkal ugrik meg a kereslet. Hosszú távon pedig előrelépést jelenthet, hogy a korábban tapasztalt, 10-15 évenkénti óracsere 3-5 évre csökkent, és a lakosság mind nagyobb hányada engedheti meg magának, hogy több időmérőt tartson.
