Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke lapunktól értesült egy esetleges januári, nagyfogyasztókat érintő gázáremelési szándékról. Mint fogalmazott: neki ilyen kezdeményezésről nincs tudomása. Véleménye szerint azok a gázárak, amelyek ma érvényesek a magyar iparban, az uniós tagországok szintjén vagy esetleg fölötte vannak. Mindenfajta további emelés azt jelentené, hogy ennek következményei megjelennek a versenyképességben. Beszélhetünk mi működőtőke-beáramlásról, befektetésösztönzésről, ha cselekedeteink ennek ellentmondanak – tette hozzá.
Fux Rt.
Az elsősorban sodronyok, lég- és szabadvezetékek, valamint emelőkötelek és hevederek gyártására szakosodott miskolci Fux Rt. tulajdonos vezérigazgatója, Barkóczi István megkeresésünkre megrökönyödésének adott hangot. Mint fogalmazott: a versenyképesség bánhatja az esetleges gázáremelés újabb hatását. Barkóczi szerint bár a társaság gázfelhasználása kevésbé számottevő, ugyanakkor azok az alumínium-, illetve hengerhuzalt gyártó cégek, amelyektől az alapanyagot beszerzik, főleg gázenergiát használnak. Ezen társaságok vélhetően – mint eddig is – érvényesítik majd áraikban a tarifadrágulás hatásait. Az, hogy ezt a Fux tovább tudja-e majd hárítani vevőire, igencsak kérdéses – tette hozzá.
Ózdi Acélművek
A Max Aicher GmbH többségi tulajdonában lévő Ózdi Acélművek (OAM) Kft. szóvivője, Lőw Gábor azt mondta: nem akarják elhinni, hogy ismét az ipari fogyasztókkal akarja a kormány elvitetni a balhét. Bár az ózdi acélüzem főleg villamos energiát használ fel, összes energiaköltségének ötödét a gáz teszi ki. Egy esetleges újabb áremelés mintegy 100 millió forinttal növelné költségüket, amelyet teljes bizonyossággal már nem tudnak kigazdálkodni, azt a késztermékek árában érvényesítik majd, avagy más, fájdalmasabb lépésben kell gondolkodni.
Magyar Műanyagipari Szövetség
Az ipari termelők nehezen tudják érvényesíteni áraikban a megnövekedett energiaköltségeket, a fedezetet leginkább a fejlesztésektől vonják el – mondta lapunknak Ollár Péter, a Magyar Műanyagipari Szövetség szaktitkára. A műanyagipari szektoron belül az elsősorban nagyvállalatokból álló alapanyaggyártók viszonylag könnyebben tudják érvényesíteni áraikban az energia- és nyersanyagköltségeket, viszont a műanyag-feldolgozók – többnyire kis- és középvállalatok – már jóval kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, ők ugyanis már nemigen tudják áthárítani a fogyasztókra a növekvő költségeket, ezzel gyakorlatilag versenyképességük határához érkeztek.
Wienerberger Rt.
Az építőiparban a gyártási költség 35–40 százalékát teszi ki a vásárolt energia, ennek 75–80 százaléka gáz. Az egy évvel ezelőtti gázárhoz képest jelenleg közel 45 százalékkal magasabb ár legalább 15 százalékos áremelést tenne szükségessé az építőipari termékek esetében a nullszaldó eléréséhez – mondta lapunknak Bognár György, a Wienerberger Rt. kereskedelmi igazgatója. Ezzel szemben a tégla ára most 4–8 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt. A Wienerbergernél december elsejétől 9 százalékkal emelik a listaárakat, viszont ez csak tompítva jelenik meg a vásárlóknál, többek között az áfacsökkentés miatt. Amennyiben a januári gázáremelés nem haladja meg az infláció mértékét, a cég tavaszra nem tervez újabb drágítást – tette hozzá Bognár.
