Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy-egy árucikk fogyasztói árában általában 5–35 százalékra tehető a csomagolóanyag-költség, de fajlagosan annál kisebb, minél drágább egy termék. A tartós fogyasztási cikkeknél általában öt százalék körüli a csomagolóanyag ára, a friss élelmiszereknél – például a dobozos tejnél – akár az öt-hatszorosa. A szaloncukornál viszont többféle csomagolástechnika közül választhatnak a gyártók. Minél exkluzívabb a kiszerelés, annál drágább a csomagolóanyag. Így van ez a szezonális cikkek esetében is, sőt egy-egy ilyen terméket maga a csomagolás tesz „szezonálissá” azzal, hogy a borítón az adott évszak ízeit jelenítik meg. Ilyen például egy-két csipszfajta, amelynél kevésbé hangsúlyos a termék, inkább az aktuális csomagolásra figyelnek föl. A karácsonyi szezonban el lehet adni a mobil papírbilitől kezdve az egyszer használatos pezsgőhűtő vödörig mindent, ami az „eseménycentrikus” csomagolással kívánatossá és praktikussá tesz egy-egy terméket – jegyezte meg egy általunk megkérdezett kereskedő.
A honi csomagolóipart nem veszélyezteti az import, sőt az utóbbi időben exportálni kezdett az ágazat – mondja Kertész Béla, a Csomagolóipari Szövetség főtitkára. A fémdobozok többsége importból származik és a karácsonyi csomagolóanyagok között is található külföldről érkezett termék, de a gyártók alapvetően a magyar piacról vásárolnak, ez érvényes az exkluzív vagy a reprezentációs célú termékek különleges csomagolására is. Ezeket jórészt magyar kis- és középvállalkozások gyártják, és a megrendelők szinte nem tudnak olyan különleges igénnyel föllépni, amelyet e cégek ne tudnának teljesíteni. Az exkluzív termékek árában nem érdemes számolgatni, hogy mennyibe került a csomagolóanyag, hiszen önmagában az is komoly értéket képvisel, a dísztárgy gyakran azzal együtt válik teljessé. Nagyjából olyan, mint a szaloncukor, amelyet a rá jellemző csomagolás nélkül talán senki sem venne meg.
Nyugat-Európában – több-kevesebb sikerrel – visszatérően kísérleteznek a termékek csomagolásában a „lecsupaszításra”. Itthon ez még nem jellemző, a magyar fogyasztók többsége erősen kötődik a látványhoz, a csomagolóanyagok sok esetben „vezetik” a vevők kezét. Persze a diszkontosodás az itthoni kereskedelmi láncokban is jelen van, s ez új szemléletet hoz majd a tömegfogyasztásba, hiszen a termékek árának csökkentését nem kis részben az olcsóbb csomagolás teszi lehetővé – jegyezte meg Kertész.
