Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A pénzügyi szektor továbbra is intenzívebben növekszik, mint a gazdaság átlaga – állapítja meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) az idei első félévről készített gyorstájékoztatója. A bankszektor mérlegfőösszege hat hónap alatt nyolc százalékkal nőtt, 2005. június végén már megközelítette a GDP 76 százalékát. A fejlődés motorja a PSZÁF szerint továbbra is a hitelezés volt. Folytatódott a devizakölcsönök térnyerése, a hazai bankszektor történetében először fordult elő, hogy a vállalkozások forinthitel-állománya nominálisan is (0,1 százalékkal) csökkent, miközben a devizahitel-állomány nyolc százalékkal lett több mint 2004 végén. Szintén szokatlan jelenség, hogy a háztartások (amelyek persze a devizakölcsönökből is alaposan kivették részüket) hitelállománya háromszor gyorsabban nőtt a vállalkozásokénál. A hitelezés forrását a legnagyobb – bár egyre csökkenő – mértékben a belföldi ügyfélbetétek biztosítják. Az idei első félévben a külföldi források részaránya már elérte a 20,8 százalékot.
A bankszektor adózott eredménye egy év alatt közel 27 százalékkal nőtt, 2005 júniusában megközelítette a 191 milliárd forintot. Ez részben annak köszönhető, hogy a hitelintézeteknek sikerült megőrizniük a nemzetközi mércével mérve is széles kamatmarzsot – állapítja meg a felügyelet, hozzátéve: a szektor átlagos jövedelmezőségének további javulását jobb költséghatékonysággal, a nettó értékvesztési és céltartalék-képzési költségek szinten tartásával, valamint az osztalékbevételek (egy nagybankot érintő) növelésével sikerült elérni. A jövőben a felügyelet a hitelintézeti kamatrés szűkülésére számít, többek között a devizahitelek terjedése és az e szempontból döntő jelentőségű lakossági hitelek iránti kereslet jelenleginél alacsonyabb szintje, valamint az élesedő verseny miatt. A tőkejövedelmezőség a PSZÁF szerint még ezzel együtt is javulhat majd, mivel a működési költséghatékonyság terén még bőven akadnak tartalékok.
Az, hogy a kereskedelmi bankok tartani tudták a korábbi négyszázalékos marzsot, különösen annak tükrében elgondolkodtató, hogy a szövetkezeti hitelintézetek esestében ugyanekkor a kamatkülönbözet lényegesen csökkent. A profit ebben a szegmensben azért tudott egy év alatt mégis hét százalékkal nőni, mert a hatékonyság terén számottevő volt a javulás. A takarékok mérlegfőösszeg az első félév végén majdnem 1131 milliárd forintot tett ki, ami 2004 végéhez képest hatszázalékos bővülés. A korábban a betétek növekedési üteménél lényegesen gyorsabb hitelexpanzió itt a legutóbbi egy évben már nem folytatódott. A hitelek növekedési üteme lecsökkent, olyannyira, hogy az idei január–júniusban már mérséklődött is valamelyest a hitelállomány reálértéke. A takarékszövetkezetek kereskedelmi bankokétól alaposan eltérő üzletmenetét jól mutatja, hogy míg az utóbbiak esetében a hitel/betét arány 120 százalék fölé emelkedett, a szövetkezeteknél 2005. június végére 51,6 százalékra esett vissza.
A biztosítótársaságok mérlegfőösszege 2005 június végén 1532,3 milliárd forint volt, ami félév alatt 12, egy év alatt 19 százalékos bővülés. A féléves mérleg szerinti eredmény 2004 első félévéhez képest 14 százalékkal nőtt (a nettó árbevétel jelentős tartalékképzést tett lehetővé). A számok impozánsak, de az kétségtelen, hogy a korábbi évekre jellemző dinamikus piacbővülés az utóbbi időben jelentősen lelassult. A magyarországi biztosítók ezért újabb ügyfelek szerzésére, illetve átcsábítására egyre komplexebb termékeket vezetnek be. Az új konstrukciók közül mind több kapcsolódik banki termékekhez (hitelfedezeti- és bankkártyához kapcsolódó biztosítások), ezzel pedig – hívja fel a figyelmet a felügyelet – közvetett módon egyre jelentősebb hitelintézeti kockázatot vállalnak át.
