Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bankok jövedelmezősége az idei első félévben is nőtt – állapítja meg a Nemzetközi Bankárképző (NBK) elemzése. A szakemberek szerint azonban gyűlnek a viharfelhők, ugyanis az eddigi enyhe profitbővülés is inkább a lazább céltartalékolásnak köszönhető (a bankok minél optimistábban tekintenek adósaik jövőbeni fizetési készségére, annál kisebb céltartalékot képeznek, költségeiket így csökkentve). A korábban megszokottnál kedvezőtlenebb működési feltételeket jelez előre a mind intenzívebb verseny, a csökkenő marzsok és a magasabb kockázatvállalási kényszer is. A növekedési lehetőségek ráadásul egyre szűkülnek. A hitelintézeti szektor mérlegfőösszege 2005 júniusáig 6,5 százalékkal nőtt, ami lényegében megegyezik az előző év azonos időszakában kimutatottal. A „hagyományos” banki tevékenységeknél (hitelezés, betétgyűjtés) viszont lassulás következett be.
Az első két negyedév részletesebb adataiból az is kiderül, hogy a hitelállomány 700 milliárd forintos növekményének hozzávetőleg negyedét tette ki az államháztartásnak nyújtott kölcsönök aránya, ötöde volt a cégeknek folyósított hitel, míg a háztartások 45 százalékos arányt képviseltek (a maradékot a pénzügyi intézmények egymás közötti ügyletei teszik ki). Ez a szerkezet pedig – állapítja meg az NBK tanulmánya – jelentősen eltér a 10 700 milliárdos teljes banki hitelállomány összetételétől, amelyben a vállalati kölcsönök aránya 45, a lakossági hiteleké 30, az államháztartásé pedig 9 százalékot jelent. Mindez azt mutatja tehát, hogy az idei első félévben a piac (egyre csökkenő) lendületét főleg a központi kormányzat és a lakosság tartotta fenn. Az autópálya-építések beindulása a bankszektornak is pótlólagos lökést adott.
A betétállomány még a hitelállomány 8 százalékos gyarapodását sem tudta elérni, így a hitelintézetek hitel/betét mutatója tovább romlott, júniusban kis híján elérte a 122 százalékot (egy éve még ez az érték 116 százalék volt).
A lakáshitelezési versenyben – állapítja meg az NBK – átrendeződés csak a nem lakáscélú kölcsönöknél volt (a lakáshitelezést továbbra is toronymagasan az OTP-csoport vezeti). A fogyasztási és egyéb hiteleknél is piacvezető a legnagyobb magyar bank, de a K&H Banknak az idén sikerült megelőznie az Erstét, a Raiffeisen feljött a negyedik, a Merkantil Bank (OTP-csoporttag) pedig egy nagy ugrással az ötödik helyre. Ezen a piacon azonban a verseny sokkal kiegyenlítettebb, mint a lakáshiteleknél, hiszen az első hat helyezett (a hatodik a Budapest Bank) együttes piaci részesedése nem éri el az 50 százalékot.
