Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az árverseny egyelőre nem indult be, de a marketingtevékenységben tapasztalható kapkodást látva már érezteti hatását az új építésű lakások keresletének csökkenése: a befektetők előremenekülnek és igyekeznek többet költeni reklámra, ám ezt többnyire átgondolatlanul teszik – mondta lapunknak Földvári Zsolt, a Magyar Ingatlanszövetség (Maisz) marketingvezetője. Hüvelykujjszabály szerint a beruházási érték 3-4 százalékát költik reklámra, illetve marketingre, ez egy 150 lakásos, 1,5 milliárd forintos fejlesztésnél 45–60 millió forintnak felel meg. Földvári szerint ma körülbelül negyven, 300-as lakásszámmal futó beruházás van Magyarországon, így csak a rájuk eső reklámbüdzsé eléri a 4 milliárd forintot.
Kiss Rita, az Otthon Centrum marketingigazgatója szerint a verseny éleződésével egyre igényesebb kreatív anyagok készítésére szorulnak rá a beruházók. Újszerű megoldásokat azonban nemigen alkalmaz a szakma, mivel a lakást jellemzően nem a hirdetés miatt veszik meg, tehát nem a hirdetés impulzív jellegéé, hanem az információé a főszerep. A médiamix összeállításakor arra kell figyelni, hogy alacsony meddő szórás mellett pontosan az adott helyen a lakásvásárlásban érdekelt csoportot találják meg. Országos televíziócsatornákon, napilapokban vagy rádiókban ezért ritkán célszerű megjelenni, a fejlesztők inkább a hirdetési újságokat, az önkormányzati lapokat és az ingatlanos website-okat részesítik előnyben. Az internet részaránya az összköltésben egy-egy fővárosi beruházás esetében elérheti a 30-40 százalékot is, és hasonló arányt képvisel a nyomtatott sajtó is. A fennmaradó összeget pedig szórólapkampányra, eseménymarketingre, például kiállításon való megjelenésre fordítják. Prémium ingatlanok esetében előfordul, hogy az alapkőletételkor, illetve a lakások átadásakor ünnepséget rendeznek, vagy a potenciális vevőkört levélben keresik meg.
Földvári Zsolt kissé máshogy látja a helyzetet: szerinte a hirdetési újságok leáldozóban vannak, legalábbis ami az újlakás-piacot illeti, mivel azokat inkább az olcsóbb, illetve használt ingatlanokat kereső vásárlók olvassák. A rádió ellenben hatékony, ám kevesek által használt reklámhordozó lehetne. Új irány, hogy a fizetőképes réteg által egyéb okból vásárolt tematikus (műkincs, ékszer, autó) lapokban, magazinokban hirdetnek a fejlesztők. A közös célcsoportot az eseménymarketing terén is ki lehet használni: egyre gyakoribb, hogy például egy autókereskedő, egy divatcég, egy ékszerhálózat és egy ingatlanfejlesztő közös rendezvényt szervez, ahol bemutatja kínálatát. A köztéri megjelenésekben is elindult a változás: kezdenek kikopni a hírességekre alapozó hirdetések, viszont mind népszerűbbek az óriási molinók, illetve a felújítási hálók. A köztéri megjelenés azért is fontos, mert a várható vásárlók 60-70 százaléka az adott kerületben dolgozik, él vagy egyéb módon kötődik oda. A Maisz marketingvezetője a gondolkodásmódbeli különbségre is rámutatott: míg a külföldi befektetők nagyobb felületeket, hosszú távra vesznek meg, jellemzően médiaügynökséggel dolgoznak, addig a magyar beruházók egy része csapong, nem alkalmaz átgondolt stratégiát.
