Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára
Okozhat kiadásnövekedést a kereskedelem számára a minimálbér adózási szabályainak változása, ám ez alapvetően attól függ, hogy a munkavállalókat milyen szabályok alapján sorolják majd be – válaszolta lapunk kérdésére Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Nem a diplomások száma jelenti majd a problémát – az ágazatban a munkavállalók többségére nem jellemző a felsőfokú végzettség –, de egyelőre nem tudni, tesznek-e különbséget az egyes munkafázisokra betanított munkavállalók és szakvégzettséggel bírók között. A természetbeni juttatások szigorítása Vámos György szerint bizonyára érinti a kereskedelmet is. A szövetségnek erre vonatkozóan nincs pontos statisztikája, de abban biztos, hogy az adózás rendjének változásai felboríthatják a szektorban eddig kialakult munkaadói juttatások és bérek közötti egyensúlyt.
Ollár Péter, a Magyar Műanyagipari Szövetség szaktitkára
Egyfajta felülről érkező adminisztratív beavatkozás az, hogy a végzettség szerinti minimálbéreket nem egyenlő mértékben adóztatják. Ezzel ugyanis lényegében „meghatározzák”, hogy egy-egy cég milyen munkahelyekre milyen végzettségű embereket vegyen föl. „Úgy gondolom, a minimálbér esetében egyformán kellene bánni az adó mértékével, azaz ha adunk, egyformán adjunk, ha adóztatunk, akkor azt is egyenlő mértékben kellene tenni” – mondta a NAPI Gazdaságnak a szaktitkár. Egy ilyen döntés elbocsátásokat is maga után vonhat, ha nem is azonnal. Ollár Péter hangsúlyozta, hogy azonos adóterhek mellett igazságosabb megoldás lenne a szociális juttatásokban való differenciálás.
Róna Gábor, MetALservice Rt., vezérigazgató
A minimálbér alapfokú végzettségűeknél 63, középfokúaknál 70, diplomásoknál pedig 77 ezer forintos sávosítása a felsőfokúak mellett szólhat az álláskeresésnél, ugyanis a különbség nem olyan számottevő, hogy egy prosperáló munkaadó ne tudja azt kigazdálkodni. Gyakorlatilag ugyanannyi pénzért a többség valószínűleg a képzett dolgozót veszi fel – mondta el a NAPI Gazdaság megkeresésére Róna Gábor, a MetALService Rt. vezérigazgatója. A természetbeni juttatások járulékszínvonalának emelkedése érthető törekvés a kormány részéről. Sok munkaadó ugyanis a bér jellegű jövedelmekhez képest irreálisan magas természetbeni juttatásokat adott dolgozóinak, ezt a kiskaput igyekszik most a kormányzat szorosabbra zárni – mutatott rá Róna. A különböző üdülési csekkek, biztosítások, vásárlási utalványok mellé előbb-utóbb mindig adókötelezettség szegődött, ha éppen a juttatás maga egyszerűen meg nem szűnt. Az adótanácsadó cégek most ismét törhetik a fejüket, hol lehetne legálisan járulékfizetési csökkentést elérni. A megoldást azonban a bér jellegű jövedelmekhez kapcsolódó adóterhek csökkentése jelenthetné.
László Csaba, a KPMG adópartnere
A vállalkozásoknak jó hír, hogy jövőre 50-ről 100 százalékra emelkedik a helyi iparűzési adó levonható hányada a társasági adóalapból; külön örvendetes, hogy bekerült a törvényjavaslatba az adónem megszüntetése 2008-tól. Szintúgy a jó hírek közé sorolható az egészségügyi hozzájárulás két lépcsőben, idei és jövő novemberi hatállyal való eltörlése. A kisvállalkozásoknak kedvező a tízszázalékos társasági adókulcs bevezetése az ötmillió forintot meg nem haladó társasági adóalap esetében. Az adórendszer egésze szempontjából a legnagyobb horderejű változás mindazonáltal a felső áfakulcs 20 százalékra csökkentése.
Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere
Elsősorban a fogyasztás élénkítését eredményezi a most benyújtott adócsomag, ennek megfelelően főleg a lakosság, illetve a kisebb vállalkozások számára lesznek kedvezőek a változások. Nem annyira a jövedelem, mint inkább a vásárlóérték erősítésén keresztül lesz érezhető a csomag hatása. A gazdaság húzóerejének számító nagyvállalati körben a kedvező és kedvezőtlen hatások kioltják egymást, vagyis a versenyképesség szempontjából nem hoz újat a kormány javaslata.
