Lapunk információja szerint a Pénzügyminisztériumban (PM) már elkészült egy olyan javaslat, amely a pénztártörvény (öpt.) módosításával az egészségpénztárak számára is engedélyezné, hogy ügyfeleik náluk elhelyezett pénzét változatosan fektessék be. E szerint (az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan) ezek a kasszák is vehetnének részvényeket, befektetési jegyeket, sőt igen magas kockázattal járó tőzsdei határidős, illetve opciós ügyleteket is köthetnének.
További lehetőségként az egészségpénztári tagok akár különböző összetételű portfoliók közül is választhatnának. Utóbbit egyébként az öpt. a nyugdíjpénztáraknál már lehetővé tette, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy sem a kasszák, sem pedig a tagok nem szeretnek kockáztatni. Az egészségpénztárakhoz leginkább hasonlítható önkéntes nyugdíjpénztárak ugyanis a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tavaly év végi adatai szerint vagyonuk 73 százalékát állampapírban tartották, a részvények portfólión belüli aránya 8,6 százalék volt, míg a befektetési jegyek nem egészen öt százaléknyi pakettet tettek ki.
Már látszik, hogy az egészségpénztáraknál a tagok pénzének két évre való lekötéséhez 2005. január 1-jétől kapcsolt tízszázalékos extra adókedvezményre is milyen kevesen mozdultak rá. A szférában ugyanis a becslések szerint legfeljebb mindössze 200–300 fő lehet azoknak a száma, akik eddig éltek ezzel a lehetőséggel. A mostani – egyébként a Budapesti Értéktőzsde által javasolt „negyedik pillérrel” is összhangban levő – változtatással ezen próbálna javítani a szaktárca. Persze az eddigiek alapján az egészségpénztáraknál a tagok befizetéseiket szolgáltatásként szinte azonnal felhasználják, van azonban esély arra, hogy ez a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben megváltozzék. Az adókedvezmények (a tevékenységhez fűződő és a „befektetési”) révén ugyanis ezen a területen szép hozam érhető el.
