A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) hét hónap alatt több mint 200 millió forint értékben szabott ki bírságokat a felügyelt intézményekre, azok mértékét jelentősen emelte a Pick-ügyben júliusban kirótt összesen 160 millió forint. Az első félév során, tehát júniusig 35,72 millió forintot kellett befizetniük a piaci szereplőknek. A legnagyobb bírságtétel a tőkepiaci szereplőket sújtotta, az első hat hónapban 10,8 milliós bírságot fizettek ki. A hitelintézetek 6,1 millió, a pénztárak 3,83 millió forintot utalhattak át a felügyeletnek. A fennmaradó összegen a többi pénzintézet, például a biztosítók és a kockázati tőkebefektetők osztoztak.
A vonatkozó törvények a felügyeleti bírság felhasználásáról is rendelkeznek. A hitelintézetek bírságainak 80 százaléka az Országos Betétbiztosítási Alapba, a tőkepiaci bírságok 60 százaléka a Befektetővédelmi Alapba folyik, a maradék 20, illetve 40 százalékot bank- és tőkepiaci szakemberek képzésére, felügyeleti tanulmányok készítésére, illetve a betétesek és a befektető ügyfelek tájékoztatására lehet fordítani. A pénztárak esetében a teljes bírságösszeggel a felügyelet rendelkezik. Rendkívüli esetben a felügyeletnél maradó pénzekkel lehet megtéríteni a piaci szervezetek felszámolását végző közhasznú társaság, a Hitelintézeti Felszámoló Kht. felszámolásból eredő veszteségeit.
A PSZÁF a nála maradó pénzek elköltésére pályázatokat ír ki. Az új, egységes szervezet felállása óta a pályázatokat előzetes feltételrendszer alapján bizottság bírálja el. Volt olyan év, amikor 140 pályázatot támogatott a felügyelet, ám az elmúlt egy-két évben változott a felügyeleti politika: a korábbiaknál kevesebb pályázatot támogat a PSZÁF, ám az elnyerhető összeg magasabb lett.
