Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A távközlési szolgáltatók jelenleg az egységes hírközlési törvény felhatalmazása alapján viszonteladóként vehetnek részt termékek és szolgáltatások továbbértékesítésében. Ezen tevékenységet ugyanakkor a szolgáltató csak saját nevében értékesítheti tovább – vagyis az adott terméket, szolgáltatást ő maga vásárolja meg és adja el ügyfeleinek – hívja fel a figyelmet Elbert Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzforgalmi főosztályának osztályvezetője. A fenti jogszabályi előírás szabja meg lényegében azt a tevékenységi határt, amelyen túl a mobilszolgáltatóknak banki közreműködésre van szükségük ahhoz, hogy mobilfizetéseket bonyolíthassanak le. Ennek egyik fő iránya, hogy az Európában unikumnak számító „sárga csekkes” postai fizetéseket átirányítsák a telefonra. Nehezen elképzelhető, hogy bármelyik telefoncég hajlandó az ügyfél helyett szerződni a gázszolgáltatóval, itt tehát továbbértékesítésre nem lehet gondolni – mondja az MNB osztályvezetője. Ha viszont nem továbbértékesítőként venne részt az ügyletben a társaság, akkor pénzforgalmi szolgáltatást nyújtana, erre pedig a hitelintézeti törvény szabályai az irányadóak.
A magyar – és a kontinentális – rendszer ugyanis a zárt rendszert támogatja, vagyis az ilyen szolgáltatáshoz mögöttes hitelintézeti számla kell. Elvben megoldható lenne, ha ilyen szolgáltatásra minden bankkal szerződést kötnének a mobilcégek, ám ez meglehetősen bonyolulttá tenné a dolgot – vélekedik Keller András, a Budapest Bank (BB) termékmenedzsere.
A BB nyújtja az eddig egyetlen olyan sms-alapú aktív mobilbankot, a Mobilbank Extra szolgáltatást, amely a T-Mobile és a Pannon hálózatából is elérhető. A másik alternatíva az, hogy a telekommunikációs szolgáltatók egy szakosított pénzintézetet hoznak létre, amely működteti a „mobilszámla-rendszert”, s elszámol a különböző szolgáltatókkal és a bankoknál vezetett ügyfélszámlákkal. Az ilyen háttérszámláról és az azt vezető bankról a telekomcéggel szerződést kötő ügyfélnek lényegében nem is kellene tudnia. Ez a megoldás azonban vélhetően a bankoknak nem tetszene. (Elvben adott egy harmadik megoldás is, ha valamelyik bank lenne az elszámoló, ám ez még kevésbé elképzelhető napjaink banki versenyében.) Amennyiben viszont a helyzet nem változik, a telekommunikációs szolgáltatók könnyen elléphetnek a bankok elől, hiszen – hívják fel a figyelmet a szakértők – a jelenlegi helyben járás nem kis részben annak tudható be, hogy mindkét oldal keresni szeretne az ügyön. Ha a bankokat megkerülő megoldás mellett döntenek – márpedig a szakosított hiztelintézet létrehozása ilyen lépés lenne – a távközlési cégek egy profitcentrumot kikerülhetnek. Elvben az indulóplatform is adott, hiszen a két legnagyobb hazai mobilszolgáltató, a T-Mobile és a Pannon GSM korábban már egységes platformot hozott létre a mobilfizetésre, a Vodafone ugyanakkor ismereteink szerint egy, az anyacégtől származó nemzetközi rendszert vesz majd át a közeljövőben.
