Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Más vállalatok átlagos profitszintjével összevetve meg sem látszik a banki különadó a hazai pénzintézetek profitbővülésén. A pénteken jelentő öt nagybank és az MFB közül a legkisebb (20,5 százalékos) adózott profitemelkedéssel az OTP-büszkélkedhet – igaz, a majd 77 milliárdos konszolidált nyereség 62 százalékkal haladja meg a nem kis nevű versenytársak (Erste, CIB, K&H, Raiffeisen, MFB) összesített profitszintjét. (Az OTP Bank eredményeiről lapunk 7. oldalán számolunk be.)
Szemre a legjobban az Erste teljesített, ám nem szabad elfelejteni, hogy a bank csak a tavalyi harmadik negyedévben kapta meg az engedélyt a Postabank-fúzió jogi zárására. A helyenként bámulatos növekedési számok a fentiek miatt nehezen érthetők. A dinamikát ugyanakkor jól jelzi, hogy az elmúlt év végéhez képest – amikor már összevont eredményt közölt az Erste – a bank adózás előtti eredménye 64 százalékkal, 6,1 milliárdról 10 milliárd forintra nőtt. A pénzintézet saját tőkéje a tavaly év végi 58,1 milliárd forintról 67,5 milliárd forintra emelkedett. (Az összevetést nehezíti, hogy a bank nem konszolidált adatokat hozott nyilvánosságra.)
Kiemelkedően jó adatokkal rukkolt elő a K&H is. A pénzintézet a versenytársaknál lényegesen nagyobb mértékű, 16 százalékos növekedésre volt képes a fő jövedelemhozó kamatbevételek terén, miközben a díj- és jutalékdinamikában rendre az élen teljesít. A fentiek mellett a bank kivételesen takarékos év után áll: az általános igazgatási költségek mindössze 2,33 százalékkal növekedtek – kérdéses ennek kapcsán, hogy a brandváltás költségeit mennyiben tartalmazzák már az adatok. A banknak így sikerült megdupláznia adózott eredményét.
A Raiffeisen jelenleg éppen a költségoldalon ront jelentőset a banki adatsoron: a fiókhálózati terjeszkedés miatt a csoportszintű költségek 57 százalékkal növekedtek, miközben a bank a kamatoldalon 5, a jutalékbevételeken pedig 17 százalékos fejlődésre volt képes. A pénzintézetnek azért van oka ünnepelni, hiszen a féléves adózott profit először lépett túl a tízmilliárdos határon.
A CIB-nél a meglehetősen visszafogott kamat- és jutalékbevételi dinamika mellett a 2004-es bázisnál 12 milliárd forinttal nagyobb összegben jelentkező egyéb bevételek adják meg a 38 százalékos nettó profitugrás alapját, amely így a működési költségek számottevő növekedését is képes elviselni. A pénzintézetről elmondható, hogy az összevethető csoportszintű számok szerint a K&H-val és a Raiffeisennel zajló versenyben neki sikerült a leginkább növelnie mind a hitel-, mind a betétállományát.
Érdekes változáson ment keresztül az MFB az elmúlt év során: a bank nettó kamatbevétele 25 százalékkal megcsappant, amit a lényegében észrevétlen pénzt hozó jutalékbevételek megugrása nem tudott ellensúlyozni. A pénzintézetnél továbbra is jelentős a költségoldal növekedése, ám hogy a számok ne legyenek ijesztőek, abban az egyéb bevételek segítettek: a 2004. júniusi 2 milliárd helyett az idén 15,4 milliárd forint bevételre tett szert a fejlesztési bank ilyen jogcímen. A fentieknek a 4,658 milliárd forintos profit 47 százalékos növekedését jelentik a bázisadatokhoz képest.
