Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Február végén jelentette be az SAP, hogy k+f központot hoz létre Magyarországon. Mi történt azóta?
– Megtettük azokat az adminisztratív lépéséket, amelyek szükségesek voltak az induláshoz. Amíg a központ el nem éri a tervezett teljes létszámot, átmeneti megoldásként ideiglenes irodában működik, ahol ki kellett alakítani a megfelelő infrastruktúrát, hogy a fejlesztők képesek legyenek a németországi szerverekre dolgozni. Emellett persze fel kellett vennünk az új kollégáinkat. A terveinknek megfelelően május elsejével felállt az induláshoz szükséges csapat. Elkezdtük az új kollégák oktatását, s most pénteken lerakjuk az alapkövet.
– Az SCM-megoldás fejlesztése teljes egészében Magyarországra kerül?
– Egyelőre nem. Folyamatban van egyfajta racionalizálás a tíz fejlesztőközpont között. Az ellátásilánc-kezelő (SCM) alkalmazás fejlesztését jelenleg öt-hat központ végzi. Ez biztosan változik. Abban bízom, hogy egy év múlva elmondhatjuk, hogy az SAP SCM-szoftvere teljes egészében magyar szellemi tőkével készül.
– Az SAP 2004-ben több mint egymilliárd eurót költött kutatás-fejlesztési célokra, s ennek 70 százalékát Európában. Mennyit költött, költ az idén Magyarországon?
– Konkrét összeget nem mondhatok, de tény, hogy önmagában nem az informatikai kutatás-fejlesztés az igazán drága. A kiadások igen nagy hányadát a dolgozók bére teszi ki. Az SAP-nak csak Európában ötezer, világszerte közel tízezer munkatársa foglalkozik k+f-fel. Nem keveset költünk az egyetemekkel és más cégekkel folytatott együttműködésre sem. A költségek egy szintén nem elhanyagolható részét pedig a központi szerverparkok üzemeltetésére fordítjuk.
– A k+f központ létrehozását Kóka János miniszterrel jelentették be, most, a tényleges induláskor a miniszterelnök lesz jelen. Van ennek valamilyen üzenete?
– Úgy érzem, hogy nemcsak az SAP-nak, hanem az országnak is nagyon fontos, hogy ezt a központot sikerült idehozni. A jelenlegi kormány ebben igen nagy szerepet játszott, különösen ha figyelembe vesszük, hogy tavaly az akkori kormány határozatlansága miatt nem sikerült Magyarországra „csábítani” egy, a mostanihoz hasonló méretű szolgáltatóközpontot. Kóka Jánosnak fontos szerepe volt a közös sikerben, éppen ezért most is jelen lesz. Természetesnek tartom, hogy a miniszterelnök részt vesz az alapkőletételen, hiszen ez egy közös sikertörténet.
– Elégedett?
– Még nem. Az, hogy az SAP idehozott egy komoly k+f központot, az önmagában, és az ország szempontjából nem elég. Úgy érzem, hogy ennek a beruházásnak katalizátorként is kellene működnie, példát mutatva más jelentős nemzetközi cégeknek is, hogy érdemes Magyarországra jönniük. Szeretnék emellett esélyt adni, bevonni a fejlesztésbe azokat a hazai kis- és közepes vállalatokat is, amelyeknek már van olyan termékük, amivel a világpiacra léphetnek. Szorosabbra szeretném fűzni a munkakapcsolatot az egyetemekkel, hogy közösen aknázhassuk ki azokat a lehetőségeket, amelyek ebben a k+f központban rejlenek.
– Annak érdekében, hogy ez a katalizátorhatás létrejöjjön, folynak már konkrét tárgyalások?
– Igen. Annak ellenére, hogy a május elsejei indulás óta még csak igen rövid idő telt el, már megkezdtük a tárgyalásokat az egyetemekkel, és készülnek a keretszintű megállapodások is. Ezenkívül már öt magyar társasággal is kezdeményeztünk együttműködést. Ezek a cégek olyan termékkel vagy termékportfolióval rendelkeznek, amelyek érdekesek lehetnek az SAP-nak.
