Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországnak továbbra is érdeke az erős kapcsolatok fenntartása Kínával, és ugyanez elmondható a másik félről is – derült ki tegnap a távol-keleti kereskedelmi kapcsolatokról az Ázsia Centerben megrendezett konferencián. Az Európai Unió tagállamai között időről időre érdekellentét alakul ki az ázsiai import visszaszorításával kapcsolatban. Vannak olyan tagok, amelyek enyhébb, és vannak olyanok, amelyek szigorúbb szabályozást szeretnének – világított rá előadásában Major István, Magyarország nemzetközi kereskedelmi képviselője. Január elsejétől megszűnt az ázsiai termékek behozatalára vonatkozó mennyiségi korlát és április elsejével a szabályok további enyhítését kívánta bevezetni az unió, ám a távol-keleti textildömping miatt ezt elhalasztották. Az új szabályok bevezetése így várhatóan június elsejére csúszik. Major István hangsúlyozta: az érdekellentétek ellenére szabadkereskedelmi egyezmény alapjai körvonalazódnak Kína és az EU között. Ezzel gyakorlatilag megerősítette, hogy az uniónak, főként az alacsony vásárlóerővel bíró, újonnan csatlakozott tagországoknak szüksége van az olcsó távol-keleti importra.
Tavaly Magyarországon 6-ról 14 százalékra nőtt a kínai boltok piaci részesedése a kiskereskedelemben, és Fogarassy Gabriella, a GfK piackutató munkatársa szerint ezen üzlettípus egy darabig évi 50–100 százalékos növekedésre lesz képes. A kínai boltok elsősorban a kínai piacoktól vesznek el forgalmat, annak ellenére, hogy még az általában márkás termékeket vásárló vevők is gyakran megfordulnak ezeken a piacokon. A látványos növekedésnek azonban hátulütői is vannak: a kínai boltok vevőköre ugyanis csekély vásárlóerővel bír, így hosszú távon nem lehet rá alapozni. Fogarassy szerint csak az a távol-keleti bolttulajdonos lesz képes a jövőben is megélni a piacon, aki az olcsó termékek mellett márkásakat is kínál, és ezzel tágítja vevőkörét.
