Továbbra sem javul a magyar textil-, ruha-, bőr- és cipőipar helyzete. Most újabb komoly cég, a kizárólag női konfekcióruhákat, ráadásul elsősorban exportra szállító Herukon Rt. került nehéz helyzetbe. A sátoraljaújhelyi vállalat kintlévőségei ugyanis már fizetési nehézséget okoznak a csaknem hatszáz embert foglalkoztató társaságnak. Pétervári Csaba elnök-vezérigazgató lapunknak elmondta: a magánszemélyek tulajdonában álló társaság tartozásai valamelyest meghaladják az elmúlt évi összes árbevétel tizedét, mintegy 80 millió forintot. Emiatt a februári fizetéssel tartoznak a dolgozóknak, valamint szolgáltatóknak, pénzintézeteknek.
Mindeközben az egyik banki hitelezőt sikerült kifizetniük, ez mintegy 60 millió forintos tartozás rendezését jelenti. Amennyiben azonban a társaság megrendelői tovább késnek a fizetéssel, abban az esetben a határ menti város legnagyobb foglalkoztatójának számító cég léte kerülhet veszélybe. Mindenesetre a Herukon pályázatot nyújtott be 70 millió forint úgynevezett munkahelymegtartó támogatásra, amelyet néhány héten belül bírálnak el a szaktárcánál.
Az elmúlt évet 750 millió forint forgalom mellett 104 millió forint veszteséggel záró társaság idei kilátásai mindezek ellenére kedvezőbbek. A közgyűlés elé még nem került üzleti terv 900 millió forint bevétellel, és veszteségmentességgel számol. Pétervéri Csaba ezzel kapcsolatban azt mondta: a cég kellő megrendeléssel bír, főleg német, olasz és angol partnereitől. A dolgozókat tovább tudják foglalkoztatni, persze amennyiben ezt az átmeneti helyzetet sikerül átvészelniük.
Az ágazati problémák azért jelentkeznek ilyen koncentráltan, mivel eddig részben elfedték, részben pedig a bérmunka-lehetőségek késleltették a folyamat kibontakozását. Az ágazat cége túlnyomó részt bedolgozó tevékenységet folytat, s a minimálbér megemelése, az erős forint és nem utolsósorban az olcsó távol-keleti árudömping következtében már nem versenyképes – mondta lapunknak Miklósi Ferenc, a Hajdú-Bihar megyei iparkamara elnöke. Ezek a vállalatok teljesen el vannak zárva a piactól és csak a megrendelővel vannak kapcsolatban, így 2-3 éven belül megszűnnek amennyiben nem képesek önálló fejlesztésre és értékesítési kapcsolat kiépítésére. Miklósi hozzátette, hogy a jelenleg még működő vállalatok legfeljebb 25 százaléka alkalmas megújulásra. Ez komoly társadalmi problémát jelent mivel ezek az üzemek többnyire olyan térségekben vannak, ahol nincs más foglalkoztató és a terület gazdaságilag nem vonzó az új befektetőknek.
Pásztor Lajos, az Országos Ruházati Ipartestület elnöke elmondta, hogy a hazai bőrkikészítő és -feldolgozó ipar szinte teljesen megszűnt. Az igen szerény méretű hazai feldolgozóipar ma csak külföldi alapanyagból termel hazai piacra. A külföldi befektetők – a környezetvédelmi előírások miatt – már a felvásárlások után sem érdeklődnek.
Persze ez nem minden területen van így. A napokban például új tulajdonosa lett a Tolna és Somogy megyei telephelyeken több mint 300 dolgozót foglalkoztató, nagyberényi székhelyű, Jeans-Tex Ruhaipari és Kereskedelmi Rt.-nek. Mint azt Kopp Ádám, a társaság igazgatója közölte, a birtokában lévő 100 százalékos részvénycsomagot magánszemélyek vásárolták meg. A felek a vételárról egyelőre nem kívántak nyilatkozni. A térség egyik legnagyobb, többek között Hőgyészen és Dalmandon is üzemet működtető ruhaipari cégét vezérigazgatóként ezentúl Robotka István irányítja. Robotka bejelentette, várhatóan még az idén újabb üzemeket hoznak létre, s tovább növelik a foglalkoztatottak számát is.
